Az átlagos regisztrációs idő ugyanis júliusban közel egy évtizedes csúcsot döntött az alapján, ameddig elérhetők visszamenőlegesen az adatok. A júliusi közlés szerint átlagosan 445 nap az átlagos regisztrációs idő Magyarországon - derült ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közléséből. 

Ez 5 nappal több a júniusban regisztrált időnél és ha megnézzük az idei év adatait, jól látszik, hogy a februári stagnálás után gyakorlatilag folyamatosan egyre inkább hosszabbodik az időszak. 2012-ig visszamenőleg - ameddig rendelkezésre állnak adatok - egyszer nem volt ilyen sok az az idő, míg valaki munkát tudott találni magának Magyarországon.  

A munkaügyi hivatalokhoz ugye azok a személyek regisztrálnak, akik elveszítették állásukat, nem tanulnak nappali tagozaton és nem jogosultak öregségi nyugdíjra. Ez a regisztráció a feltétele az álláskeresési járadék folyósításának is, melynek jogosultsági ideje Európában a legalacsonyabb, mindössze három hónap. Ez annak fényében elkeserítő, hogy a jelek szerint ennél majdnem ötször hosszabb idő az, amíg újra el tud valaki helyezkedni. A köztes időben ezt legfeljebb hat hónapig kaphatja valaki, a 22 800 forintos foglalkoztatásit helyettesítő támogatás jár az érintett személynek. De ezek után is még mindig marad minimum 6 hónap mindenféle anyagi támogatás és segítség nélkül. 

A regisztrációs idő hosszának növekedésével párhuzamosan emelkedik a tartósan regisztrált álláskereső száma is. Számuk 93 510 volt júliusban, 196-tal több mint júniusban és 14 081-gyel több mint egy évvel ezelőtt. Tartósan álláskeresőnek az a személy minősül egyébként, aki minimum egy éve megszakítás nélkül minden hónapban szerepel a regisztráltak között. 

Javul a munkaerőpiac

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint júliusban az előző havinál 3740-nel kevesebb volt a nyilvántartott álláskeresők száma, 261 757. Ezen belül a legnagyobb csoportokat nézve kevesebben vannak 

• az ellátás nélküliek (118 ezer), 
• a szakképzettség nélküliek (83 ezer), 
• a 25 évesnél fiatalabbak száma stagnál (33 ezer), 
• csökkent a szociális támogatásban részesülők száma (73 ezer) is. 

Összesen 46,1 ezer új álláshelyet jelentettek be a munkaügyi hivataloknál, ebből 

• 33 ezer támogatott állás volt (16 százaléka közmunka), 
• 13,1 ezer pedig nem támogatott, vagyis az piaci igények hozták létre azokat. 

Érdekes a földrajzi megoszlása az új munkahelyeknek, hiszen támogatott pozíciókat a munkaerőpiaci szempontból kritikusabb (alacsonyabb foglalkoztatottság, magasabb munkanélküliség) területeken hoztak létre: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. A piac önerejéből pedig az "egészségesebb" állapotú régiókban hozták létre a legtöbbet: Budapest, Pest megye, de sok jött létre ilyen módon Borsodban is. 

Ezek a pozíciók elsősorban egyszerű ipar foglalkozású, az egyéb építőipari foglalkozású, a konyhai kisegítő, a tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, rakodó munkás, szakács, bolti eladó foglalkozásokra vonatkoztak.