Az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi és vámtárgyalások egy „kicsit elakadtak”, és ahhoz hogy a megállapodás célegyenesbe érjen, alighanem Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök közvetlen közreműködésére lesz szükség – közölte Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter csütörtök este.
Két héttel azután, hogy a Bessent által vezetett amerikai-kínai vámtárgyalások áttörést és ideiglenes megnyugvást értek el a két ország között kialakult kereskedelmi harcban, az amerikai pénzügyminiszter a Fox News amerikai televíziónak arról beszélt, hogy az azóta elért haladás lelassult, de a következő hetekben további tárgyalásokra számít.
„Úgy vélem, hogy valamikor lesz egy telefonbeszélgetés Donald Trump és Hszi elnök között. Tekintettel arra, hogy a tárgyalások mennyire jelentősek és bonyolultak, mindkét vezető közreműködésére szükség lesz”
- mondta Bessent.
A pénzügyminiszter szerint a két elnöknek jó a kapcsolata, és biztos benne hogy a „kínaiak tárgyalóasztalhoz ülnek majd, amikor Trump elnök ismerteti az elképzeléseit”.
Két hete kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg a két ország, így az Egyesült Államokba érkező kínai importra kivetett vámok 145 százalékról 30 százalékra csökkentek, Peking pedig az Egyesült Államokból származó behozatalra 125 százalékról 10 százalékra mérsékelte a kivetett pótvámot. A megállapodás azonban csak 90 napra szól mindkét állam esetében.
A genfi megbeszélés volt az első személyes találkozó az amerikai és kínai gazdasági vezetők között azóta, hogy Trump beiktatását követően globális vámháborút indított és ennek keretében különösen magas vámokat vetett ki Kínára.
Bírósági fordulatok
Csütörtökön azonban az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bírósága blokkolta Trump kereskedelmi vámtarifáinak többségét, az indoklás szerint „a vámok bevezetéséről szóló megtámadott rendeleteket hatályon kívül helyezik”, mert az új importvámok bejelentésével Donald Trump „túllépte a nemzetközi vészhelyzeti gazdasági hatáskörökről szóló törvénnyel (IEEPA) kapcsolatos elnöki hatáskört.”
A bíróság nemcsak az április 2-án bejelentett, 185 országból és régióból származó termékekre kivetett 10 százalékos megtorló vámokat blokkolta, hanem a korábban Kanadával, Kínával és Mexikóval kapcsolatban bejelentetteket is. A döntés nem vonatkozik ugyanakkor az autókra és alkatrészeikre, az acélra és az alumíniumra kivetett vámokra, ezeket ugyanis egy másik, az úgynevezett kereskedelmi bővítési törvény keretében vezették be.
A döntés után az amerikai kormányzat fellebbezést nyújtott be, és a Fehér Ház szóvivője szerint nem változtat vámokra építő kereskedelempolitikáján. Pénteken aztán egy szövetségi feljebbviteli bíróság felfüggesztette a vámok blokkolásáról szóló döntést.
Japán is lázadozik
Pénteken a japán kormány azt közölte, hogy nem hajlandó együtt kezelni a biztonságról szóló tárgyalásokat a kereskedelmiekkel az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon. Nakatani Gen japán védelmi miniszter kijelentette, hogy Japánnak nem áll szándékában védelmi felszereléseket vásárolni az Egyesült Államoktól a vámintézkedések enyhítéséért cserébe.
„Egy ilyen beszerzést annak alapján kell megfontolni, hogy mi szükséges országunk békéjéhez”
- mondta Nakatani.
Japán és az Egyesült Államok hamarosan negyedszerre is tárgyalóasztalhoz ül, hogy megvitassák a két ország közötti kereskedelmi és vámmegállapodásokat.
(MTI)
Az iráni háborút az új világrend részeként kell értelmezni, ahol a nagyhatalmak ismét a saját nemzeti érdekeik szerint cselekszenek – mondta Orbán Viktor. 
