|
| Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Huszár János vezérkarifőnök-helyettes koszorút helyez el Nagy Imre néhai miniszterelnök és mártírtársai újratemetésének emléknapja alkalmából 2018. június 16-án. MTI Fotó: Illyés Tibor |
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjúban beszélt a hazai honvédelem jövőjéről. (Volt szó paprikás krumpliról és csettegős nokedliről is, ezt a részt nem szemlézzük.)
3 százalékos GDP-arányos honvédelmi kiadások?
Németh felidézte: a 2019-es költségvetésben 78 milliárd forinttal több, összesen 513 milliárd forint jut a honvédelemre - ennyit még soha nem fordítottunk a katonáinkra.
A NATO azt várja a tagországoktól, hogy a GDP két százalékát fordítsák védelmi kiadásokra, Donald Trump amerikai elnök többször megfogalmazta már ezt az elvárást a többi országgal szemben, mondván: Amerika nem akarja a jövőben is egyedül finanszírozni a többi tagország védelmét. Németh Szilárd most úgy nyilatkozott: "Ugyanakkor a mi célunk nem csupán ennyi, hanem az, hogy a térség legerősebb hadseregével rendelkezzünk erkölcsi, szellemi, fizikai felkészültséget tekintve egyaránt. Ehhez viszont, ha kell, akár a GDP három százalékát is biztosítjuk. "
A NATO friss adatai szerint a 2 százalékos szintet 2017-ben az USA-n kívül csak Görögország, az Egyesült Királyság, Észtország és hajszál híján Lengyelország érte el. Térségünk országai közül Románia, Lettország és Litvánia is közelíti a 2 százalékot.
|
| Forrás: NATO. A 2017-es adatok becslésen alapulnak. 2010-es árfolyamon számolva. |
Magyarország viszont igen gyengén muzsikál, épphogy a GDP 1 százaléka fölött költünk honvédelemre. Nálunk csak Csehország, Szlovénia, Spanyolország, Belgium és Luxemburg hozott gyengébb számokat a NATO friss statisztikái szerint. Ez azt jelenti, hogy a NATO elvárásaihoz meg kellene duplázni, a Németh Szilárd által belengetett számokhoz pedig triplázni a honvédelmi költéseinket - ráadásul az emelkedő GDP arányában, tehát nominálisan ez többet jelent a kétszeres-háromszoros összegnél, miközben tavalyhoz képest 73 milliárd forinttal, alig 18 százalékkal emelte a kormány a kiadásokat.
Három százalékos GDP-arányos honvédelmi kiadással egyébként közvetlenül az Egyesült Államok mögött a második helyen állnánk az egész NATO-ban.
Nem lesz kötelező sorkatonaság, tömeges bevándorlás nélkül is marad a válsághelyzet
Németh Szilárd beszélt arról is: Magyarországon biztosan nem lesz kötelező sorkatonaság, valamint arról, hogy szeptemberben szükség lesz a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítására. Annak ellenére, hogy válsághelyzet akkor rendelhető el, ha a menedékkérelemért folyamodók száma meghaladja egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt, miközben május közepéig kevesebb mint négyszázan nyújtottak be kérelmet. Németh az ezzel kapcsolatos felvetésre azt mondta: azért nincsenek többen a migránsok, mert megépítettük a kerítést.
|
Hogy lesz a magyar a térség legfejlettebb hadserege? Németh Szilárd azt mondta: a térség legerősebb hadseregévé akarják alakítani a magyar honvédséget. Ebben erőteljes lemaradásban vagyunk: nemrég Románia olyan fejlett rakétarendszert vásárolt az Egyesült Államoktól, amihez hasonlót még egy európai országnak sem adott el a Pentagon. A térség országai komolyan fegyverkeznek - az ütközőzónában gyakorlatilag csak Magyarországon nem látunk jelentős katonai beruházásokat. Megrendült az európai védelmi rendszer - külpolitikai szakértőnket, Káncz Csabát kérdeztük a háttérről >> |
Nem mindegy e két fogalom. 
