Az MNB által alapított cégek tovább titkolózhatnak
Az Országgyűlés ma változtathat a korábban alkotmányellenesnek ítélt jegybanktörvény-módosításon, az eredeti javaslatnál szűkebb lehetőséget hagyva a Magyar Nemzeti Bank által alapított gazdasági társaságok adatainak titkosítására.
A Ház eheti második ülésnapja reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, a képviselők ezt követően előbb megtárgyalják, majd el is fogadhatják az alaptörvény-ellenesnek ítélt MNB-törvénymódosítás újabb módosítását.
A parlament törvényalkotási bizottsága azt kezdeményezte, hogy a jövőben csak a jegybank által alapított gazdasági társaságok azon adatait védhesse titkosság, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét. A testület ülésén Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke alkotmányosnak ítélte a változtatást.
Mit akartak eltitkolni?
Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén, kivételes eljárásban fogadta el a jegybanktörvény szóban forgó módosítását (a híres "elveszíti közpénz-jellegét" indoklással), ám azt Áder János államfő nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz továbbította, amely március végén alaptörvény-ellenesnek ítélte az indítvány titkosításra vonatkozó részeit.
Az MNB ezután kénytelen volt kiadni az alapítványok gazdálkodására vonatkozó adatokat: kivel kötöttek szerződést, kinek adtak támogatást. A listán a legnagyobb visszhangot kiváltó tétel a VS.hu-t és az Origót is kiadó New Wave Kft. összesen több mint 500 millió forintos juttatása (aminek kiderülése után a szerkesztőség számos tagja felmondott, sőt, visszafizette munkabérét, a főszerkesztőnek pedig távoznia kellett), de a Matolcsy György gazdasági miniszteri munkásságát bemutató könyvtől a nagyértékű ingatlanokon át kommunikációra, rendezvényekre, magánszemélyek utaztatására is költöttek az alapítványok, a 444.hu összegzése szerint jó 20 milliárd forint értékben.
Ebben még nincsenek benne a saját cégeknek juttatott pénzek, kérdés, hogy a most elfogadásra kerülő módosítás után a cégek adatai közül mennyi kerülhet majd nyilvánosságra és mennyit tarthatnak titokban.
A jegybank mindenesetre azt mondja: az alapítványok a jegybanktól függetlenül működnek, a konkrét projektekkel kapcsolatos döntések pedig azok kuratóriumaiban születnek. Büszkék arra, hogy a jegybank eredményének terhére, az MNB alapfeladatainak ellátásán túl létrejött a Pallas Athéné alapítványcsalád, amelyet az MNB közösségért vállalt felelőssége hívott életre.
Nem tervezi atomfegyver bevetését.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
