|
| Emmanuel Macron és a korábbi kormányfő, Theresa May Párizsban idén áprilisban. EPA/IAN LANGSDON |
Pénteken dönthet az EU arról, hogy jóváhagyják-e a brit kormány újabb Brexit-halasztási kérelmét, azaz kitolják-e ismét, ezúttal három hónappal az EU-ból való kilépés jelenleg október 31-én esedékes dátumát, értesült a BBC.
Macronnask elege lett
A brit közszolgálati adó szerint az uniós tagállamok többsége engedélyezné a három hónapos halasztást, Franciaország azonban
köti az ebet a karóhoz.
Emiatt elképzelhető, hogy hétfőre újabb, rendkívüli EU-csúcsot kell összehívni.
Emmanuel Macron attól tart, hogy egy „hosszú halasztás” a briteknél további bizonytalansághoz vagy előrehozott választáshoz vezetne, ami esetleg újabb patthelyzetet eredményezne. Emiatt a francia elnök csak egy rövid, az október közepén kötött új kilépési egyezmény ratifikálását célzó halasztásba egyezne bele a BBC értesülései szerint.
Macron már az első, március 29-ről október 31-re történő halasztásba is csak nehezen ment bele.
Előrehozott választások decemberben?
Boris Johnson brit kormányfő eddig azt hangoztatta, hogy az Egyesült Királyságnak október 31-én mindenképp ki kell lépnie az EU-ból – akár megállapodással, akár anélkül. Ha tehát az EU jóváhagyja kormánya halasztási kérelmét (amit Johnson csak kényszerből, a brit parlament döntésének engedelmeskedve nyújtott be), akkor megkezdi az előkészületeket az előrehozott választásokra.
Eközben kiderült, hogy október 31-ig már nem tárgyalja a brit parlament az új kilépési megállapodást.
Mindezek után Boris Johnson ma már egyenes utalást tett arra, hogy előrehozott választásokat szeretne, méghozzá december 12-én. (Erről ugyanakkor szintén csak a parlament dönthet.)
Megállapodás van, kilépés nincs
Ami az előzményeket illeti, a képviselők kedden, második olvasatban, vagyis az általános vita után megszavazták ugyan a kilépési egyezség alapelveit – lehetővé téve a részletes vita elkezdését –, rögtön ezután azonban leszavazták azt a kormányzati menetrendet, amit a kormány a törvénybe iktatására kidolgozott.
A Brexit-folyamat kezdete óta a londoni alsóház most először szavazott meg egy olyan megállapodást – még ha egyelőre csak elvi szinten is –, amely a kilépési feltételeket rögzíti. Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a régi, általa elért Brexit-egyezményt, de azt a képviselők mindháromszor leszavazták.
A mostani megállapodás menetrendjét pedig azért nem szavazták meg a honatyák, mert az az október 31-i határidő miatt rendkívül feszes lett volna. Ennek alapján a tervezet második és harmadik olvasatbeli alsóházi elbírálása akár csütörtökre befejeződhetett volna, és a törvényjavaslat a felső kamara, a Lordok Háza elé kerülhetett volna.
A képviselők egy része azzal érvelt, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet három nap alatt nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni.
Azaz több mint három évvel a Brexitről döntő népszavazás után hiába van végre egy olyan kilépési megállapodás, amelyet minden érintett fél – EU, brit kormány, brit parlament – elfogad, az Egyesült Királyság továbbra sem tudja elhagyni az uniós közösséget.
Korábbi áttéranyagunk a témában: Felkelt a padlóról és újabb csatába indul Boris Johnson.
Dr. Nagy László távozik a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöki tisztségéről. 
