|
| Boris Johnson. EPA/JULIEN WARNAND |
Három nap alatt második ütközetére készül a brit parlament alsóházában Boris Johnson.
Miután a szombati rendkívüli ülésen nem tudta szavazásra vinni az EU-val múlt csütörtökön megkötött kilépési egyezményét – az alsóház ugyanis 322:306 arányban elfogadott egy ezt megakadályozó indítványt –, ma ismét kísérletet tesz ugyanerre.
Meglehet a támogatás, de...
Dominic Raab brit külügyminiszter szerint most már elég támogatottságuk lenne a megállapodás elfogadására.
Úgy tűnik, hogy megvan a szükséges szám
– mondta Raab a BBC-nek.
Az egyezmény megszavazásához 320 voksra van szükség, azaz a mindössze 287 képviselővel rendelkező konzervatív kormánypártnak meg kell szereznie 23, a frakcióból kizárt (ma már független) honatya, valamint az északír unionista párti képviselők és/vagy néhány munkáspárti képviselő támogatását is. Ennek érdekében a kormány az elmúlt napokban erőteljes lobbitevékenységet folytatott.
A Financial Times szintén azzal számol, hogy Johnson megnyerheti a szavazást, méghozzá öt vokssal. Arról azonban az alsóház hamarosan leköszönő elnöke, John Bercow dönt majd – magyar idő szerint várhatóan ma fél ötkor –, hogy napirendre tűzik-e a kérdést.
Ha igen, és valóban az igen szavazatok kerülnek többségbe, akkor az Egyesült Királyság október 31-én rendezett keretek között, azaz megállapodással léphet ki az EU-ból. Ha most sem tűzik napirendre a szavazást, vagy a parlament elutasítja az egyezményt, akkor ismét csúszhat a Brexit.
Kérte a halasztást Johnson, meg nem is
A kilépés újbóli elhalasztását szombaton hivatalosan is kérte Boris Johnson az EU-tól, miután az alsóház erre kötelezte őt.
A levelet azonban nem írta alá – még a neve sem szerepelt alatta –, ráadásul ezzel párhuzamosan küldött egy másik, szignójával ellátott levelet, amelyben közli: személyes meggyőződése és kormánya álláspontja szerint a további halasztás káros hatásokkal járna.
A második levélben kitér arra is, hogy a brit kabinet folytatja erőfeszítéseit a Brexit-megállapodás ratifikálása érdekében, és utal arra, hogy szükség lehet egy újabb, rendkívüli EU-csúcs összehívására.
Az FT szerint az EU „frusztráltan és rezignáltan” fogadta az újabb halasztási kérést, ugyanakkor valószínűleg jóváhagyja majd azt.
Ez volt...
De mi az új, Johnson által kötött megállapodás lényege? A legfontosabb változás a korábbi kormányfő, Theresa May által kötött egyezményhez képest, hogy kikerült belőle az úgynevezett backstop egyezmény.
Ennek lényege az volt, hogy az ír-északír fizikai határ visszaállításának elkerülését végső esetben – ha London és Brüsszel nem tud megegyezni a kereskedelmi kapcsolatokról – úgy kellene biztosítani, hogy az Egyesült Királyság az EU vámuniójának része marad, vagy ha kiválik belőle, akkor benne hagyja Észak-Írországot.
Ezt sem a Johnson-kormány, sem a brit parlament nem fogadta el.
... és ez lett
A BBC szerint az új megállapodás szintén elkerüli a fizikai határ visszaállítását Írország és Észak-Írország között, ugyanakkor:
- Az egész Egyesült Királyság (tehát Észak-Írország is) kilép az EU vámuniójából, azaz a britek a jövőben szabadon köthetnek kereskedelmi egyezményeket más országokkal.
- Habár jogilag vámhatár jön létre az EU-ban maradó Írország, valamint Észak-Írország között, a gyakorlatban a vámhatár Nagy-Britannia és az Ír-sziget között (gyakorlatilag az Ír-tengeren) húzódik majd, az árukat pedig az észak-írországi "belépési pontokon" fogják ellenőrizni.
- A Nagy-Britanniából Észak-Írországba érkező árukat nem terhelik automatikusan vámok, de ha „fennáll a kockázat”, hogy bizonyos árukat Írországba (tehát az EU vámuniójába) szállítanak, akkor vámot kell fizetni utánuk. Azt egy brit-EU-s közös bizottság dönti majd el, mely áruk tartoznak ebbe a kategóriába.
- A magánszemélyek csomagjait továbbra sem fogják ellenőrizni, a magánszemélyek által küldött termékeket pedig nem terhelik vámok.
- Az árukat érintő szabályozás tekintetében Észak-Írország alapvetően az uniós, nem pedig a brit szabályozáshoz fog igazodni. Ezáltal egy, az egész Ír-szigetre kiterjedő szabályozási zóna jön létre. Ez feleslegessé teszi az ellenőrzéseket az ír-északír határon, ugyanakkor szükségessé teszi azokat Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között.
- A szabályozás betartását brit tisztviselők felügyelik majd a „belépési pontokon”. Ugyanakkor az EU-nak is joga van saját tisztviselőket küldeni a helyszínre, akik felülbírálhatják brit kollégáikat.
- Az uniós áfa-szabályozás érvényes marad Észak-Írországban, de csak az áruk, nem pedig a szolgáltatások esetében. Észak-Írországnak lehetősége lesz arra, hogy az Egyesült Királyság többi részétől eltérő áfa-szintet vezessen be.
- Az északír parlament négy év után, 2025 elején dönthet arról, hogy az egyezmény hatálya alatt tartja-e Észak-Írországot.
Nekünk jó lenne
Johnson megállapodása egyébként magyar szempontból pozitív, hiszen zéró vámokra törekszik, és nem akadályozza a kereskedelmet, mondta Feledy Botond külpolitikai szakértő, a Társadalmi Reflexió Intézet igazgatója a Privátbankár.hu-nak.
Ugyanakkor – fűzte hozzá – az egyezmény csak átmeneti, néhány éves időszakra vonatkozik; a fő kérdés, hogy mi lesz ezután.
Árkorlátozás jöhet. 
