Nagy érdeklődés kísérte, mit mond a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2020-as GDP-ről, azt követően, hogy a gazdaság az év első felében 6,1 százalékkal csökkent, s a Pénzügyminsztérium (PM) már az 5,1 százalékos recessziót sem tartja elképzelhetetlennek.
Nos, az eddig 0,3-2 százalékos növekedést (!) váró MNB még a PM-nél is szigorúbb prognózissal rukkolt elő: a 0,6 százalékos alapkamatát változatlanul hagyó monetáris tanácsi döntés nyilvánosságra hozatala után egy órával kiadott közlemény szerint "összességében 2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1–6,8 százalék között zsugorodik, amit 2021-ben 4,4–6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet".
A költségvetési hiány az MNB szerint a GDP 7-7,5 százaléka körül alakulhat 2020-ban. Mint írják: "az államadósság-ráta 2020-ban emelkedik, azonban a gazdasági növekedés helyreállításával és a hiány mérséklődésével 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2020-ban kismértékű hiányt mutat, majd fokozatosan javul. A stabilan fennmaradó külső finanszírozási képesség mellett az ország külső adósságrátái a következő években is mérséklődnek".
Rontott az éves átlagos inflációs előrejelzésén is a jegybank. A 2020-ra és 2021-re egyaránt 3,2-3,3 százalékos három hónappal ezelőtti prognózisukat az idei évre 3,5-3,6, míg a jövő évre 3,4-3,6 százalékosra módosították.
Az éves infláció a Monetáris Tanács szerint szeptemberben még az augusztusi 3,9 százalék közelében alakulhat, majd az év végéig az üzemanyagárak csökkenése és bázishatás következtében fokozatosan mérséklődik. A következő negyedévekben az alapfolyamatok alakulását a gazdaság újraindulásához köthető keresleti-kínálati súrlódások és a gyenge kereslet várhatóan egyre szélesebb körben kibontakozó dezinflációs hatásainak eredője határozza meg. Az alapfolyamatok mérséklődésének időbeli lefutására a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartóssága is hatással bír, amit a Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kísér.
A döntés hátteréről 15:30 órakor kezdődik a monetáris politikáért felelős MNB-alelnök, Virág Barnabás sajtótájékoztatója, amelyről lapunk is tudósít.
Csökkentené a kamatszintet, amennyiben Magyarország csatlakozna a monetáris unióhoz, így a költségvetés finanszírozási terhei is mérséklődnének. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
