|
| Tüntetés Daphne Caruana Galizia meggyilkolása miatt a vallettai bíróság előtt. (Fotó forrása: MTI/AP/Rene Rossignaud) |
Megrázta az európai politikát, Máltát pedig sokkolta a hír, hogy a kis mediterrán EU tagállam vezető oknyomozó újságírónője, Daphne Caruana Galizia autóbomba-merénylet áldozata lett október 16-án. Az autóbombás merénylet a hatodik volt a sorban az elmúlt 13 hónap során, ami nem kis teljesítmény egy 440 ezer lakosú kis szigetállam részéről. De a szigetet igyekvő szervezett bűnözői kör lakja, különös tekintettel az olaj- és cigarettacsempészetre, sötét online szerencsejáték iparára, az offshore bank szolgáltatásaira és a politikailag megtámogatott útlevél-kufárkodására kínai, közel-keleti és orosz oligarcháknak. Az Europol becslése szerint Málta a pénzmosással a GDP tíz százalékát termeli meg évente.
Az EU egyik maffia-állama
Valettában, a máltai fővárosban ezrek vonultak fel a hétvégén tiltakozásul a brutális gyilkosság ellen, amelynek elkövetőit az általános várakozások szerint soha senki sem fogja elkapni. Ez bizony könnyen lehetséges, mivel az újágírónő éppen arra hozott bizonyítékokat, hogy a fehérgalléros bűnözői körök a pénzmosási műveleteik során össze vannak nőve a máltai miniszterelnökkel, annak feleségével, a korábbi energiaügyi miniszterrel, a miniszterelnöki kabinetfőnökkel és – hogy a kép teljes legyen – az ellenzék vezetőjével is. Málta partjain túl a merénylet arra mutatott rá több megfigyelő számára, hogy hova süllyedt a jogállamiság az EU déli és keleti peremvidékein.
Magyarországhoz hasonlóan Málta is 2004-ben csatlakozott az Unióhoz és a gyilkosság most egy olyan maffia-állam képét vetítette ki, amely képes lehet dezintegrálni egy nemzetközi szervezetet. Egyben rámutatott arra is, hogy az EU képtelen megküzdeni tagállamai korrupciós problémájával – különösen, ha ellenzik a közös európai ügyészség létrehozását, mint például hazánk.
Az azeri klán csápjai Máltán és hazánkban
|
| Káncz Csaba |
A meggyilkolt újságírónő kiderítette: a miniszterelnök felesége, Michelle Muscat cége egy alkalommal egymillió dolláros összeget kapott egy olyan dubai banktól, amelynek tulajdonosa nem más, mint az azeri diktátor, Ilham Alijev lánya, Lejla Alijeva. Ezen kívül tavaly három hónapon át, havonta több héten, hetente többször érkeztek titokzatos, 100 000 dolláros „hitelösszegek" az azeri diktátor lányától a máltai miniszterelnök feleségének cégéhez. A korrupciós gyanút erősíti, hogy Muscat miniszterelnöksége alatt több ízben is megfordult az azeri fővárosban: 2014-ben úgy utazott Bakuba, hogy szokásával ellentétben nem vitt magával újságírókat, 2015-ben pedig azért, hogy „tanúja legyen Azerbajdzsán gyors fejlődésének".
Az azeri uralkodó klán és a magyar kormányzat kapcsolata eközben élénken foglalkoztatja Örményország sajtóját is, amely arról az európa tanácsi parlamenti vitáról számol be, amelyen szóba került a Budapest által kiadott azeri baltás gyilkos ügye. Egy örmény képviselőnő azt követelte ugyanis az Európa Tanácstól, hogy hozzák nyilvánosságra a Ramil Szafarov kiadatásakor köttetett korrupciós ügyletet. A magyar parlamenti képviselőcsoporttól pedig konkrétan azt, hogy kérje számon a magyar kormány tagjain azt a 7,6 millió dollárt, amit a Metastar Invest számlájáról az MKB-n keresztül juttattak el illetékesekhez, s amelynek eredményeképpen visszaengedték hazájába az azeri gyilkost.
Arról már a múlt hónapban ezeken a hasábokon beszámoltunk, hogy Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége idén márciusban látogatta meg Mehriban Alijevát, az elnök feleségét és egyben az ország alelnökét. Az Orbán- és az Alijev család kiváló kapcsolatokat ápol, ennek ékes bizonyítéka, hogy 2016-ban a miniszterelnök előterjesztésére Alijeva megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést. A nagy igyekezetnek egyelőre hazánk számára haszna nincsen, a kétoldalú kereskedelmi forgalom három éve folyamatosan csökken.
Káncz Csaba jegyzete
Az október végi társasházi tisztségviselői nyilvántartási határidő fontos lépés lehet az átláthatóság felé. 
