Orbán Viktor miniszterelnök a ma délelőtti V4-egyeztetésen ismét kiállt a Fehéroroszország ügyében képviselt lengyel álláspont mellett; az azt követő rendkívüli EU-csúcson pedig katonai és gazdasági elemeket is tartalmazó, átfogó uniós geostratégiai tervet szorgalmazott - közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a tanácskozások után az MTI-vel.
A magyar miniszterelnök szerint Fehéroroszország ügyében a visegrádi országok között egyetértés van;
a Lengyelország által képviselt álláspontot a V4-partnerek mindegyike, így Magyarország is a leghatározottabban támogatja.
Az Európai Tanács rendkívüli videokonferenciáján Orbán Viktor arra szólított fel, hogy a fehérorosz válság után kialakult helyzetben az Európai Unió mielőbb készítsen valódi, átfogó geostratégiai tervet, amelynek az emberi jogi és demokratikus vonatkozásokon kívül katonai és gazdasági szempontokat is tartalmaznia kell - közölte Havasi Bertalan.
A virtuális EU-csúcsot a belorusz válság miatt hívták össze.
Hosszú hallgatás
A magyar kormány az augusztus 9-i, a belorusz ellenzék szerint elcsalt választásokra és az azt követő brutális rendőri fellépésre napokig semmit sem reagált.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter először augusztus 13-án szólalt meg Facebook oldalán.
Ekkor sem tért ki azonban az erőszakra vagy a választások tisztasága körüli kételyekre,
ehelyett a Belarusz és az EU közötti kapcsolatépítés mellett érvelt.
Augusztus 17-i posztjaiban ezt azzal egészítette ki, hogy a kormány a „lengyel álláspontot” támogatja – az erőszakot és a választás tisztaságának kérdését ezúttal sem említette.
Megjegyezte viszont, hogy
külügyminiszteri szinten is „égnek a vonalak” a minszki fejlemények miatt.
Szerinte aznap három balti kollégájával, valamint a német külügyminiszterrel és az uniós külügyi főképviselővel is egyeztetett telefonon.
Augusztus 16-án ugyanakkor az Átlátszó.hu egyik munkatársa
Szíjj László kormányközeli vállalkozó adriai luxusjachtján fotózta le a külgazdasági és külügyminisztert.
Arról itt írtunk, hogy a magyar-belorusz gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok csekélyek, tehát ez aligha indokolja a kormány hallgatását.
Riasztó jelentések érkeznek a Gázai övezetből, több mint 140 ezer ember kényszerül elhagyni a palesztin terület déli részét. 
