Érthetetlen kegyetlenség – brutális erőszak érhette a belorusz tüntetőket
Súlyos jogsértéseket követett el a belorusz rendőrség az őrizetbe vett tüntetőkkel szemben egybehangzó beszámolók szerint. Az elnök hivatalosan vizsgálatot rendelt el, a szabadon bocsátások megkezdődtek. Már a cseh kormányfő is új választásokat követel.
Jogvédő szervezetek és megfigyelők szerint is egyre több bizonyíték szól amellett, hogy brutálisan léptek fel a rendőri egységek az ellenzék szerint elcsalt elnökválasztások után kitört kormányellenes tüntetések résztvevőivel szemben Fehéroroszországban.
Sérüléseit mutatja egy szabadon bocsátott férfi Minszkben 2020. agusztus 14-én. Állítása szerint a rendőrök verték meg. EPA/TATYANA ZENKOVICH
"Nem értem ezt a kegyetlenséget"
A számos városra kiterjedő megmozdulások során 6700 embert vettek őrizetbe a hatóságok, egy részüket már kiengedték.
Többen közülük azt állítják, hogy a rendőrök súlyosan bántalmazták őket.
Kegyetlenül és büntetlenül verték az embereket, bárkit letartóztattak. Arra kényszerítettek minket, hogy egész éjjel álljunk az udvaron. Hallottuk, ahogy verik a nőket. Nem is értem ezt a kegyetlenséget
- mondta egy férfi a BBC-nek, miközben a zúzódásait mutatta.
Az Amnesty International emberi jogvédő szervezet azt állítja, hogy a beszámolók szerint „kiterjedt kínzás” történt; az embereket levetkőztették, ütötték és nemi erőszakkal fenyegették.
Az időközben kiengedett emberek azt mondták, hogy fogva tartásuk helyszínei kínzókamrákká alakultak át: a tüntetőket arra kényszerítették, hogy a mocsokban feküdjenek, miközben a rendőrök rugdosták és gumibottal verték őket
- jelentette ki Marie Struthers, a jogvédő szervezet kelet-európai és közép-ázsiai igazgatója.
Ezzel párhuzamosan a közösségi médiát elárasztották olyan fotók és videók, amelyek – készítőik szerint – a rendőri brutalitást bizonyítják. Számos állami cégnél pedig a dolgozók sztrájkkal tiltakoztak a történtek ellen.
Eddig legkevesebb 200 tüntető sebesült meg, ketten pedig az életüket vesztették. Egy 25 éves férfi szerdán, a rendőrségi őrizetben tartása után halt meg, egy másik tüntető pedig - a hivatalos közlések szerint - azért hunyt el, mert működésbe lépett egy robbanószerkezet a kezében.
Szankciókat akar Brüsszel
A történtek miatt számos ország és nemzetközi szervezet fejezte ki tiltakozását az elmúlt napokban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig ma azt üzente:
További szankciókra van szükség azokkal szemben, akik megsértették a demokratikus értékeket vagy visszaéltek az emberi jogokkal Fehéroroszországban.
Bár a tüntetések már vasárnap óta tartanak, a magyar kormány tegnap szólalt meg először az ügyben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-bejegyzésében nem tért ki sem az erőszakra, sem a választások tisztasága körüli kételyekre.
Ehelyett a többi közt ezt írta:
Olyan, párbeszéden alapuló EU-s döntések szülessenek, amelyek nem lehetetlenítik el Belarusz és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatépítését, valamint nem vetik vissza a Keleti Partnerség programot sem.
Ugyanakkor a nemzetközi felzúdulás után már a fehérorosz kormány is visszakozni látszik. A szenátus szóvivője, Natalija Kochanova televíziós beszédében azt mondta:
Aljakszandr Lukasenka elnök vizsgálatot rendelt el a tömeges őrizetbe vételek miatt, több mint ezer embert pedig már szabadon engedtek.
Alexander Barsukov belügyminiszter-helyettes azt állítja, hogy nem történtek visszaélések a tüntetőkkel szemben, és péntek reggelig az összes fogvatartottat szabadon bocsátják.
Korábban pedig Jurij Karayev belügyminiszter a BBC szerint azt mondta: vállalja a felelősséget a demonstrációk során megsérült emberekért, és elnézést kér azoktól, akik erőszakot szenvedtek el.
Babis: új választás kell
A volt szovjet tagköztársaságban vasárnap tartották az elnökválasztásokat, amelyeket hivatalos közlések szerint az 1994 óta hivatalban lévő elnök, Aljakszandr Lukasenka nyert meg a fő ellenzéki jelölttel, Szvjatlana Cihanouszkajával szemben.
Az eredmény bejelentése után számos városban tüntetők vonultak az utcákra, mivel szerintük a hatóságok elcsalták a választást. Ugyanezt állítja Cihanouszkaja is, aki azóta – valószínűleg kényszer hatására – Litvániába távozott.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egyébként már a hét elején rendkívüli EU-csúcs összehívását sürgette. Andrej Babis cseh kormányfő pedig ma azt mondta:
a választást meg kell ismételni, átlátható módon és külföldi megfigyelők részvételével.
