A kampány erőt adott,  és azt hittem, hogy mindent túl fogok élni. De valószínűleg most is ugyanaz a gyenge nő vagyok, mint kezdetben. Isten óvjon mindenkit attól a választástól, amire én kényszerültem

- mondta a fehérorosz ellenzék fő vezére egy YouTube-on közzétett videóban.

Nem volt más választása

Szvjatlana Cihanouszkaja - nem sokkal azután, hogy vereséget szenvedett a szerinte elcsalt vasárnapi elnökválasztáson a régi-új elnökkel, Aljakszandr Lukasenkával szemben - elhagyta Fehéroroszországot, és Litvániába távozott.

A 37 éves családanya, civilben angoltanár saját bevallása szerint azért döntött így, hogy láthassa a gyerekeit. Őket még a választási kampány idején Litvániába küldte, miután fenyegetéseket kapott. (Férjét, Szjarhej Cihanouszki kormánykritikus vloggert bebörtönözték, ezért indult ő a választáson.)

Egyetlen életet sem ér meg, ami most történik. A gyerekek a legfontosabbak az életünkben

-fűzte hozzá. Szerinte önállóan hozta meg döntését, senki nem befolyásolta.

Linas Linkevicius litván külügyminiszter ugyanakkor arra utalt, hogy Cihanouszkaja kénytelen volt elhagyni az országot.

Szerinte a politikust hétfőn hét órán keresztül fogva tartották, majd a határhoz vitték a fehérorosz hatóságok.

Ez volt az egyetlen lehetőség

-mondta Linkevicius, további részleteket azonban nem közölt. Szerinte Cihanouszkaja biztonságban van országukban.

Szvjatlanának nem volt más választása. A lényeg, hogy szabad és életben van

- jelentette ki ezzel egybehangzóan Olga Kovalkova, a politikus választási csapatának tagja. A stáb tagjai közül jelenleg heten vannak őrizetben a Spiegel szerint.  

Buszokban verik a tüntetőket

A hivatalos, előzetes eredmény szerint Cihanouszkaja a szavazatok, 10,9, Lukasenka pedig  80 százalékát szerezte meg a választáson, amelyen a jogosultak 84 százaléka vett részt. Az ellenzéki vezér azt állítja, hogy csalás történt, és magát tartja győztesnek.

Az eredmény bejelentése után, vasárnap éjjel több városban is összecsapások törtek ki az ellenzéki tüntetők és a rendőrök között. Ötven civil és 39 rendőr megsérült, háromezer embert letartóztattak.

A tüntetők hétfőn is utcára vonultak:

a tiltakozók egy része Molotov-koktélokat dobált, míg a rendőrség gumilövedékkel és könnygázzal próbálta feloszlatni a több ezres tömeget.  

A megmozdulások már halálos áldozattal is jártak: a BBC szerint egy tüntető azután vesztette életét, hogy működésbe lépett egy robbanószerkezet a kezében.

A brit adó helyszíni tudósítója szerint

Minszkben a tüntetők egy részét rendőrségi kisbuszokba tuszkolták, ahonnan ütések hangja hallatszódott ki, a bent lévők pedig segítségért kiabáltak.

Brüsszel is tiltakozik

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke már tegnap az emberi jogok tiszteletben tartására szólította fel a fehérorosz hatóságokat.  

Elítélte az erőszakot Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos is.

Minden fogva tartott azonnali szabadon bocsátására szólítunk fel.  A fehérorosz hatóságoknak gondoskodniuk kell a békés gyülekezés alapvető jogának tiszteletben tartásáról

- írta közös közleményében Borrell és Várhelyi.

Ursula von der Leyen egyúttal arra szólította fel a hatóságokat, hogy a szavazatokat pontosan számolják és tegyék közzé.

A német kormány szintén azt közölte, hogy "erős kétségei" vannak a választással kapcsolatban, amely során a "minimális standardokat" sem tartották be. Mély aggodalmának adott hangot a többi közt az amerikai elnök hivatala, a Fehér Ház is, Párizs és London pedig szintén önmérsékletre intette Minszket.

A történtek miatt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő rendkívüli EU-csúcs összehívását sürgette az uniós vezetőkhöz írt levelében, és elítélte a rendőri erőszakot Andrej Babis cseh kormányfő is.

Az Orbán-kormány hallgat

A magyar kormány ugyanakkor egyelőre nem reagált hivatalosan a történésekre.

Orbán Viktor idén június elején tett látogatást Minszkben Lukasenkánál. A magyar miniszterelnök a politikai-gazdasági témákat érintő tárgyalást követően a többi közt azt mondta:

Ez az első hivatalos miniszterelnöki látogatás Magyarország részéről az Önök hazájába. (...) Megállapítottuk az elnök úrral, hogy a két nép és a két ország sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondolni szoktuk.

Orbán Viktor hozzátette azt is, hogy Magyarország támogatja az EU Keleti Partnerség stratégiáját, amelynek résztvevője Fehéroroszország.

A partnerség – hiszen itt erről van szó – nem építhető szankciókkal, ezért Magyarország azt képviseli, hogy az unió végre szüntesse meg a Belarusszal szembeni szankciókat.

Hozzátette: ezt az álláspontot fogják képviselni az erről szóló európai megbeszéléseken.

Vodkával a vírus ellen

Szakértők szerint most nem csak a vélt választási csalás, hanem a koronavírus-járvány kezelése miatt is forrnak az indulatok Lukasenkával szemben. Az elnök ugyanis bagatellizálta a fertőzést, és azt ajánlotta polgárainak védekezésként, hogy igyanak vodkát és szaunázzanak.

A szovjet utódállamban a járvány eddig csaknem 600 áldozatot követelt, a regisztrált fertőzöttek száma pedig közelít a 70 ezerhez.

A 65 éves államfő 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el.

Az idei kampány során két ellenzéki elnökjelöltet bebörtönöztek (egyikőjük Cihanouszkaja férje), és számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek.

A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt, kivéve a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelőit, akik elégedetten nyilatkoztak a választásról. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig gratulált Lukasenkának a győzelemhez.

A belorusz elnök hivatalosan 2015-ben is hasonló fölénnyel nyert, akkor azonban nem volt komoly kihívója.

A BBC emlékeztet: a választók szemében igazából Cihanouszkaja sem vezető, inkább a változás és az ahhoz vezető út szimbóluma.