Belorusz válság: aligha a pénz miatt hallgatott az Orbán-kormány

Bár Fehéroroszország hivatalosan már 30 éve független állam, ma is ezer szállal kötődik Oroszországhoz.

A közelmúltban kissé fagyos volt ugyan a viszony Minszk és Moszkva között - Alakszandr Lukasenka belorusz elnök nem szeretne beolvadni a „testvéri Oroszországba” - , a mostani ellenzéki tömegtüntetések láttán Lukasenka elsőként Vlagyímir Putyin orosz elnökhöz fordult segítségért.

Lukasenka ellenes poszter Minszkben 2020. augusztus 18-án. EPA/TATIANA ZENKOVICH

Putyin telefonon meg is ígérte, hogy kész támogatást nyújtani „közös katonai egyezményük” keretében.     

Szoros, de nem felhőtlen kapcsolat

Belaruszt gazdaságilag (is) erős szálak fűzik Oroszországhoz, hiszen egy korábbi szovjet tagköztársaságról van szó. Az emberek mintegy hetven százaléka az orosz nyelvet használja otthon, amely a két hivatalos nyelv egyike (természetesen a belorusz mellett).

Fehéroroszország tagja az Oroszország által dominált Eurázsiai Gazdasági Uniónak,

az oroszokkal bonyolítja külkereskedelmének mintegy felét, energiaellátása pedig csaknem teljes egészében az orosz energiahordozóktól függ.

Egyúttal kulcsfontosságú tranzitútvonala az Európába irányuló orosz gáz- és kőolajszállításnak.

A belorusz kormány már 2015-ben kidolgozott egy tervet, amely 2035-re 90-ről 70 százalékra csökkentené az orosz részesedést az összes energiaimporton belül.

Idén júniusban pedig már be is futott az első amerikai olajszállítmány Fehéroroszország számára a litvániai Klaipeda kikötőjébe.

Az orosz-belorusz árviták miatt Moszkva év elején még fel is függesztette olajszállításait,

ami szintén azt jelzi, hogy a két ország viszonya szoros, de nem felhőtlen.

Összességében ugyanakkor egyértelmű, hogy Fehéroroszországnak továbbra is elemi érdeke a jó kapcsolat az orosz vezetéssel.       

Miről tárgyalt Orbán Minszkben?   

Ilyen kényszer Magyarország és Fehéroroszország között aligha van.

Orbán Viktor kormányfő idén június elején járt Lukasenkanál – magyar miniszterelnök most először tett hivatalos látogatást Minszkben –, amely során a Belarusszal szembeni uniós szankciók megszüntetése mellett érvelt.

Miután megemlítette, hogy a magyar kőolajimport Fehéroroszországon keresztül érkezik hazánkba, gazdasági megállapodásokat is bejelentett:

Életbe léptettük már a beruházásvédelmi megállapodást, és mi, Magyarország nyitottunk egy 40 millió eurós hitelkeretet az Eximbanknál, amely a belarusz–magyar cégek közötti együttműködést hivatott finanszírozni.

Aláírtak egy nukleáris megállapodást is, amely értelmében közös vállalatokat hoznak létre Paks 2 fejlesztésének segítésére, magyar mérnökök és szakértők pedig tapasztalatokat szerezhetnek egy belorusz erőműben.

Megegyeztek arról is, hogy egy magyar vállalatra, a Bábolnára bízzák majd a fehérorosz baromfifeldolgozó ágazat modernizációját egy hároméves, 1,4 milliárd forintos együttműködés keretében.

A kormányfő említést tett a magyar gyógyszerexportról, a belarusz–magyar–svájci gépipari együttműködésről (ezzel az emeletes Stadler-vonatokra utalt, amelyek a svájci cég magyar és fehérorosz gyáraiban készülnek), valamint arról is, hogy a Wizzair járatot indít Budapest és Minszk között.

Kereskedelem: Albánia szintjén  

Ami a konkrét számokat illeti, a Fehéroroszországból érkező import tavaly hat százalékkal 75 millió dollárra csökkent a KSH szerint - ez az elmúlt 10 év legalacsonyabb értéke.

Átszámítva a behozatal mintegy 22 milliárd forintot tett ki,

ami nagyságrendileg annyi, mint a dél-afrikai, a tunéziai vagy éppen a ciprusi importunk.

A Fehéroroszországba irányuló export még ennél is nagyobb mértékben, 13 százalékkal 115,4 millió dollárra esett vissza. Ez mintegy 33 milliárd forint – körülbelül annyi, mint az észtországi, az albániai vagy éppen a kolumbiai kivitelünk.  

A legfőbb exporttermékünk a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek, amelyek a teljes kivitel csaknem felét adják.

A két ország közötti külkereskedelmi áruforgalom összességében 190,7 millió dollár volt - 11 százalékkal kevesebb 2018-hoz képest. A külkereskedelmi mérleg pozitív, 40 millió dollár.

A számokból is kitűnik, hogy

a két ország közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok csekélyek.

Tehát aligha indokolhatták Magyarország kései és nagyon visszafogott reakcióját a fehérorosz eseményekkel kapcsolatban.

Hosszú hallgatás

A magyar kormány az augusztus 9-i, a belorusz ellenzék szerint elcsalt választásokra és az azt követő brutális rendőri fellépésre napokig semmit sem reagált.  

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter először augusztus 13-án szólalt meg Facebook oldalán.

Ekkor sem tért ki azonban az erőszakra vagy a választások tisztasága körüli kételyekre,

ehelyett a Belarusz és az EU közötti kapcsolatépítés mellett érvelt.

Augusztus 17-i posztjaiban ezt azzal egészítette ki, hogy a kormány a „lengyel álláspontot” támogatja – az erőszakot és a választás tisztaságának kérdését ezúttal sem említette.

Megjegyezte viszont, hogy

külügyminiszteri szinten is „égnek a vonalak” a minszki fejlemények miatt.

Szerinte aznap három balti kollégájával, valamint a német külügyminiszterrel és az uniós külügyi főképviselővel is egyeztetett telefonon.

Augusztus 16-án ugyanakkor az Átlátszó.hu egyik munkatársa

Szíjj László kormányközeli vállalkozó adriai luxusjachtján fotózta le a külgazdasági és külügyminisztert.

Feltételezésük szerint Szijjártó Péter ekkor már jó pár napja a hajón pihent családja körében.

Bár mindez nem zárja ki, hogy telefonon tárgyalt uniós kollégáival, mégis sajátos fényben tünteti fel a magyar kormány amúgy is erősen megkérdőjelezhető viszonyulását a fehérorosz válsághoz.