Jelentős előrelépés a hálapénz kriminalizálása, de átfogó bérrendezés szükséges, amely a háziorvosok és az egészségügyi szakdolgozók helyzetét is rendezi. Ám az állami és a privát egészségügyi rendszer merev és korlátozó szétválasztása működésképtelen struktúrát konzervál, veszélyezteti az ellátást, és sérti a betegek érdekeit - áll a Primus közleményében a kedden megszavazott egészségügyi jogállásról szóló új törvény kapcsán.
A Primus Egyesület tagjai között olyan cégek találhatók, mint az Affidea Magyarország, a SynLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24 Cégcsoport, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum, az Istenhegyi Klinika, a Medserv, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, a Rózsakert Medical Center.
Kijelentik: átfogó, többszereplős egyeztetésre van szükség az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeletének részleteiről, mielőtt az új szabályozás visszafordíthatatlan károkat okoz a hazai ellátórendszer stratégiai pontjain.
A bérrendezéssel egy csomagban elfogadott megkötések, például a másodállás vállalásának korlátozása beláthatatlan károkat okozhatnak, hiszen jelenleg a privát szolgáltatók tartják fenn a hazai egészségügyi rendszer számos stratégia területének működését. A hazai járóbeteg-ellátás mintegy fele is privát ellátásban történik – hangsúlyozza a kerekasztal-tárgyalásokat szorgalmazó szakmai egyesület.
Ezért a Primus haladéktalanul érdemi egyeztetést javasol a kormányzat és az érintett szakmai szervezetek között, különben nincs esély az új jogszabályban ketyegő bombák hatástalanítására.
A törvénymódosítás hiába hoz érdemi előrelépést több fontos területen, egyes részletszabályok:
- érezhető egzisztenciális bizonytalanságot okoznak az orvosok körében
- drágíthatják és nehezíthetik a prudens magánszektor működését
- szűkíthetik az ellátási kapacitásokat-
- növelhetik a várólistákat
- és a - pandémia időszakában egyébként is kiszolgáltatott - pácienseket hozhatják tartósan nehéz helyzetbe.
„A hálapénz kriminalizálásával 2020 októberében a PRIMUS egyik legfontosabb javaslata valósul meg. Legutóbb néhány hete szorgalmaztuk, hogy a közfinanszírozott egészségügyet fojtogató korrupciós gyakorlatot átfogó bérrendezéssel egyidejűleg kell felszámolni – mondta el Leitner György, a Primus Egyesület elnöke. "A privát intézményekben mi ezt már hatékonyan megvalósítottuk, szívesen megosztjuk tapasztalatainkat a kormányzattal is.”
A Primus szerint az évtizedek óta égetően esedékes bérrendezést valóban nem lehetett halogatni, hiszen az orvoselvándorlás az elmúlt években aggasztó méreteket öltött, és az orvoshiány egyes szakterületeken ma is vészesen lassítja az ellátást. de a bérfejlesztés ebben a formában rendkívüli feszültségeket okoz, hiszen a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egyoldalú javaslatán alapuló béremelés csupán az orvosokat, szakorvosokat, gyógyszerészeket érinti, és nem rendezi sem a háziorvosok, sem az egészségügyi szakdolgozók anyagi helyzetét.
A Primus elnöke szerint a béremelés a privát ellátók számára önmagában is jelentős költségnövekedést, és ebből adódóan áremelést fog jelenteni. Az új szisztéma viszont a strukturális problémákat nem oldja meg: az ellátási kapacitást a közfinanszírozott egészségügyben nem növeli, a munkaerőhiányt nem csökkenti és infrastrukturális beruházásokat sem tartalmaz.
Mint ismeretes, az új összeférhetetlenségi szabályok között szerepel – és támogatandó –, hogy a magánpraxisban kezelt beteget az állami kórházban nem láthatják el. A magánszolgáltatók ugyanakkor aggályosnak tartják, hogy egy orvos csak akkor vállalhat másodállást, ha egy ma még ismeretlen hatóság ismeretlen kritériumok alapján erre engedélyt ad.
„Nagyon kockázatosnak látjuk, hogy a jogszabály erre a döntésre kényszeríti az orvosokat, hiszen napnál világosabb, hogy itthon nincs két szektorra elegendő orvos - egyre is csak éppen hogy. Ennek a szigorításnak ma Magyarországon nem adottak a feltételei: lebénítja az állami és a privát rendszert is, ezért csupán hosszú távú célként tudunk azonosulni vele. Valós a veszély, hogy ezzel éppen a jogszerűen működő intézmények kerülnek lehetetlen helyzetbe, tehát ismét a szürkezóna terjeszkedik majd, és a kevésbé ellenőrizhető lakásrendelők maradnak fenn” – figyelmeztet Leitner György.
A Primus elnöke hozzáteszi: "Roppant szerencsétlen dolog lenne a hálapénz kiirtásával egyidejűleg egy újabb piactorzító és korrupcióveszélyes elemet a rendszerbe emelni, ráadásul jogszabályba betonozva. Teljesen világos, hogy amennyiben az orvosok nem dolgozhatnak több, részben privát intézményben, úgy az elgyengülő magánegészségügyből származó igény is a szűkös közellátásra fog nehezedni. A magánszolgáltatók jelenleg is hatalmas terhet vesznek le az állami ellátásról; ha ellehetetlenítik a szektort, annak a várólisták további növekedése lesz a következménye”.
A magánszolgáltatók ugyancsak sérelmesnek és érthetetlennek tartják, hogy sem a MOK, sem a kormányzat részéről semmilyen előzetes egyeztetésre nem került sor a törvényváltozást megelőzően, annak ellenére, hogy például a hazai járóbeteg-ellátás 50 százaléka ma már a privát ellátásban történik. Az iparágat tehát alapjaiban érintik a változások, amelyek – a szakmai egyesület szerint – ebben a formában veszélyeztetik a betegellátást, és ellehetetleníthetik az elmúlt évtizedben sokmilliárdos beruházásokat vállaló, tisztességesen működő, a közterhekhez hozzájáruló szektort.
A vezető hazai privát egészségügyi szolgáltatók ezért felajánlják támogatásukat a kormányzatnak a részletszabályok, a végrehajtási rendeletek megalkotásához.
„Kerekasztal-megbeszélésre teszünk javaslatot a minisztériumnak, amelyen az orvosi kamara és a szakdolgozók mellett a Primus képviselői is bekapcsolódhatnak a rendeletek részleteinek kidolgozásába, megszövegezésébe. Normális viszonyra van szükség az állami és a magánegészségügyi szektor között: meg kell akadályozni, hogy a betegek érdekét szolgáló hatékony együttműködés helyett két megnyomorított, egymástól mereven elzárt rendszert konzerváljunk. Meg kell nyugtatni az orvostársadalmat és a pácienseket is, hogy a változások ‘eredményeként’ nem csupán végtelenül hosszú várólistákra és a kapuikat bezáró privát szolgáltatókra számíthatnak.”
A privát szolgáltatók és az állami ellátórendszer egymásrautaltságát a koronavírus-járvány is egyértelművé tette: az elmúlt időszakban több szolgáltató is jelentős kapacitásbővítést és -fejlesztést hajtott végre, így tehermentesíteni tudta a már a pandémia előtt is leterhelt állami egészségügyet. A járvány időszakában több olyan szakterületen is átvették a betegellátást – a gyermekszakellátásoktól a képalkotó diagnosztikai (MR, CT) vizsgálatokon át a terhesgondozásig –, amelyek az állami kórházakban ellehetetlenültek.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
