„A javasolt bértáblát ugyan elfogadta a kormány, de az ahhoz kapcsolódó intézkedések kidolgozása felvet pár kérdést. Úgy érzem, ebben a járványügyi helyzetben ez a törvényjavaslat az egészségügyre akarja tolni a politikai felelősséget. Megkapták, amit kértek, de ha nem úgy alakulnak a dolgok, övék a felelősség” – mondta ma reggel az ATV-ben Dr. Kunetz Zsombor egészségügyi szakember.
Közösségi oldalán hozzáteszi: azzal, hogy a kormány a Magyar Orvosi Kamara (MOK) valóban történelmi léptékű orvosi bérrendezési javaslatát elfogadta, megnyílik az út egy új, hálapénzmentes egészségügy alapjainak letételére. Emlékeztet arra, hogy a MOK új vezetése mindezt megválasztása után nem egészen egy éven belül érte el, a bértábla javaslatát pedig még a koronavírus káosz előtt készítette el és nyújtotta be. Nagyon fontos, és történelmi ez a pillanat a hazai egészségügyben, köszönet azoknak, akik ezt kiharcolták. A mai nap az örömé és a gratulációé – írta tegnap napközben.
Ám délután már arról indult vita, hogy magyar törvényalkotási folyamat milyen érthetetlen gyors tempóban zajlik. Nevezetesen, hogy az utolsó pillanatban osztottak ki egy hosszabb módosító javaslatot a képviselőknek a béremelésről és a hálapénz kivezetéséről, amire nem tudott érdemben felkészülni az ellenzék. Így a szélsebes eljárás után most sokan úgy érzik: ennek meglesz a böjtje.
Az Országgyűlés egyébként ma kivételes eljárásban előbb megtárgyalja, majd el is fogadhatja az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot, amely alapján az orvosok három lépcsőben - először 2021-ben, majd 2022-ben és 2023-ban - kaphatnak béremelést - közölte az MTI azután, hogy tegnap este érkezett a hír, hogy a törvényalkotási bizottság elfogadta a MOK módosító javaslatait.
A keményebb kritikusok közé tartozó Kunetz szerint a törvénytervezet épeszű ember számára is vállalhatatlan, sőt, néhány elemében tökéletesen alkalmas arra, hogy olyan helyzetet teremtsen az egészségügyben, ahol betegek ezrei maradnak egyik napról a másikra biztosan ellátatlanul – ezt már a 444.hu-s cikkében állítja. Merthogy megtiltja például a másodállások végzését, illetve azok kizárólag a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthetőek.
De más dilemmákat is felvet a törvénytervezet, a teljesség igénye nélkül:
- a magánorvosként ellátott beteget nem kezelheti ugyanaz az orvos állami kórházban
- szabályozatlan még azoknak a magánegészségügyi szolgáltatóknak a léte is, amelyek állami kezeléseket is végeznek
- rendezetlen a háziorvosok praxisa, nem tudni, hogy rájuk hogyan kell tekinteni majd, magánszolgáltatóként vagy állami munkaerőként?
- a hálapénz jövő évtől büntethető lesz, ám akkortól még nem a háromlépcsős magas fizetést kapják az orvosok
A Magyar Orvosi Kamara a sebtiben összeállított törvényjavaslatot követően Kásler Miklóshoz címzett levelében azt írja:
„újszerűsége és a jogi szöveg bonyolultsága miatt nem volt könnyű feladat, és csak részleges eredménnyel volt elvégezhető a tervezet áttanulmányozása, azaz lehetőséget kell adni a későbbi korrekciókra. A tervezet bértáblával kapcsolatos része számunkra így nem fogadható el”.
Kitérnek arra, hogy:
- a törvény nem terjed ki a vállalkozókra, valamint az alapítványoknál, a kht-knál és a magánszolgáltatóknál dolgozó alkalmazottakra
- a másodállás vállalása ne egyedi elbíráláson alapuljon
- egyes szakmáknál (patológus, aneszteziológus) komoly zavarokat okozat, ha a másodállás megszűnése miatt eltűnnének
- a bérkifizetésnél a lefelé való eltérést nem tartják elfogadhatónak (itt kell megjegyezni, hogy a parlament módosító javaslata kitér arra, hogy kivennék a lefelé elmozdulás lehetőségét az illetményeknél, tehát ez megoldódni látszódik)
A három lépcsőben tervezett béremelésnek köszönhetően a rezidensek bére a jelenlegi bruttó 255 ezer forintról először 481 ezer, majd 619 ezer, végül 687 ezer forintra nőne a fizetésük.
A kezdő orvosok bére bruttó 400 ezer forintról 613 ezer forintra, aztán 788 ezerre, majd 875 ezer forintra nőne.
Mindhárom fő devizával szemben. 
