Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök bejelenti a döntést: azt javasolják a szenátusnak, az alkotmány 155-ös cikkelye alapján függesszék fel a katalán kormány működését és tartsanak előrehozott választásokat. Fotó: EPA/JUAN CARLOS HIDALGO

Elzavarják a kormányt, de nem függesztik fel az autonómiát

A spanyol kormány kezdeményezi a katalán kormány feloszlatását és előrehozott parlamenti választások megrendezését - jelentette be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a kabinet rendkívüli ülését követően Madridban szombaton az MTI beszámolója szerint.

A politikus hangsúlyozta: ez nem Katalónia autonómiájának felfüggesztését jelenti, hanem a kialakult helyzetért felelős személyek eltávolítását. A katalán kormányzati feladatokat ideiglenesen a spanyol kormány illetékes miniszterei vennék át. A katalán kormányzati közigazgatás változatlan formában működne tovább, ahogy a katalán parlamenti is, azzal a kitétellel, hogy nem hozhat alkotmányellenes, valamint a katalán autonóm közösségi alapokmánnyal ellentétes intézkedéseket, és nem tarthat szavazást egy új katalán elnök személyéről.

A spanyol kormány javaslatait még szombaton beterjeszti a parlament felső házának, a szenátusnak, hivatkozva az alkotmány 155-ös cikkére. Ez a passzus ad lehetőséget az államnak, hogy alkotmánysértés esetén beavatkozzon az autonóm közösségekben.

Korábbi értesülések szerint egyébként az előrehozott parlamenti választásoknak már korábban "megágyaztak" azzal, hogy spanyol kormány megállapodott az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárttal. Összefoglalónk  a helyzetről >>

Ez a nép akarata is?

Az El Periodico katalán napilap szombaton közzétett felmérése szerint az előrehozott helyi parlamenti választásokban látja a kialakult konfliktus megoldását a katalánok 68,6 százaléka. Ugyanebben a felmérésben megkérdezték azt is, milyen kimenetelre számítanak a katalánok: 30 százalék szerint sikerül megállapodnia a kormányoknak az autonómia bővítéséről, és nem születik meg a független Katalónia, míg 20 százalék számít arra, hogy létrejön az új állam.

Hogyan tovább?

Carles Puigdemont, a katalán elnök nemrég kijelentette, hogy ha a spanyolok elindítják az alkotmány 155. cikkelye szerinti eljárást, akkor a katalán parlament ki fogja nyilvánítani függetlenségét, amit október 1-je után nem tett meg. Márpedig Spanyolország most a 155-ös cikkelyhez nyúlt - igaz, a hivatalos nyelvezet szerint nem vonták meg az autonómiát, de Madrid közvetlen irányítása alá vonta Katalóniát. Ez egyrészről lehetőséget ad a katalán vezetésnek a további keménykedésre, de további időt is nyerhetnek: eddig egyetlen kínálkozó alkalmat sem ragadott meg Puigdemont, hogy kimondja, kikiáltsa a független katalán állam megszületését.

Most a spanyol szenátusnak kell jóváhagynia a kormány intézkedését, amely megtörténte esetén a katalánok is hivatalosan kommentálhatják a döntést - ez mind eltarthat egy hétig is. Ha kiírják a végén az előrehozott választásokat, a törvény szerint 6 hónapon belül kell azt megtartani, de Rajoy utalt rá, hogy eszük ágában sincs eddig fenntartani a bizonytalanságot, ennél a határidőnél jóval hamarabb dűlőre akarják vinni a dolgot.

Puigdemontéknak most azt kell kitalálniuk, hogyan álljanak hozzá az előrehozott választás kérdésének. Ez most lehet egy végső nagy népszavazás a függetlenség kérdéséről: ha - az egyébként rendkívül megosztott - katalán nép a függetlenségpártiakat emeli újfent hatalomba ezúttal egy olyan választáson, amelyet nem ver szét és akadályoz minden eszközzel a spanyol kormány, az egyértelmű jelzést jelent a kiválás mellett. Jó esélye van azonban annak is, hogy egy választáson azok az erők kerülnek előtérbe, amelyek Spanyolországon belül, a jelenleginél esetleg valamivel szélesebb autonómia keretében képzelik el a jövőt.

Utcai tüntetések biztosan lesznek most is, de első hallásra nehéz elképzelni, hogy komoly erőszakos ellenállásba kezdjenek az elszakadáspártiak, ha megadják nekik az esélyt egy olyan választáson kinyilvánítani véleményüket, amely a legutóbbi népszavazással ellentétben nem ütközik az alkotmányba és nem veri szét a rendőrség.