A Portfolio megszerezte a Pénzügyminisztérium becslését arról, hogy hányan kapnak minimálbért vagy garantált bérminimumot a magyar vállalati szektorban. Papíron majdnem 900 ezren:
- 443 ezren (21,4 százalék) vannak minimálbérre,
- 436 ezren (21 százalék) pedig bárminimumra bejelentve.
Munkaerő-piaci szakértők szerint az állami szektorban (közszolgáltatást ellátó dolgozó) további 230-250 ezer főt érinthet a legkisebb bérek emelése, erre azonban nem terjed ki a PM elemzése. Így lehet a teljes nemzetgazdaságban 1,1 millió fő kapja a törvényben meghatározott legkisebb bért.
A PM elemzése nem vizsgálta a több mint 1 millió önálló vállalkozót, akiknek vállalkozásból származó jövedelme, nem bérjövedelme van, ami nem zárja ki, hogy minimálbér körül keres egy részük. Szintén nem kerültek be az elemzésbe a minimálbérnél is kevesebbet kereső közmunkások, ők kb. 150 ezren vannak.
A lap azt írja, mivel jelentős a feketegazdaság, az alkalmatottak egy része ennél több pénzt visz haza, de a bérek fennmaradó részét borítékban kapják meg. A feketézés leginkább a mezőgazdaságra, az építőiparra, a vendéglátásra, a szociális ellátásra és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységre jellemző.
Ami a területi különbségeket illeti, a keleti országrészben sokkal többen dolgoznak minimálbérért, mint a nyugati megyékben vagy Budapesten.
A teljesen vagy többségi hazai tulajdonú cégeknél a munkavállalók 49%-a kapja a legkisebb bért, miközben a külföldieknél ez az arány mindössze 27%-os. A Portfolio azonban rámutat: a hazai kkv-knál ma is jellemző, hogy csak a fizetés egy része érkezik utalással, a maradékot pedig megint csak borítékban kapja meg a dolgozó.
