Több mint 1600 milliárd dolláros kiesést okozott Oroszország Ukrajna elleni háborúja tavaly a világgazdaságban egy kedden ismertetett német becslés szerint, amelyről az MTI számolt be.
A német nyelvterület legtekintélyesebb gazdaságkutató intézetei közé tartozó kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft Köln e. V.) becslése szerint a fejlett gazdaságok kibocsátása nagyjából 1100 milliárd dollárral maradt el tavaly attól a szinttől, amelyet az ukrajnai háború hatásai nélkül elérhettek volna, a feltörekvő és a fejlődő országok gazdaságában pedig 550 milliárd dollár körül lehetett a kiesés. Az idén világszerte további ezer milliárd dollár termeléskiesés várható.
Az IW számításainak alapja a Nemezközi Valutaalap (IMF) 2021 őszi előrejelzése az egyes országok hazai össztermékének (GDP) 2022-es és 2023-as alakulásáról. Az előrejelzéseket a 2022-es tényszámokkal és az IMF 2023-ra adott új prognózisával vetették össze.
A Covid utáni helyreállásban bízott a világ - aztán jött a háború
A kutatásról kiadott tájékoztatójukban kiemelték, hogy 2021 végén még nem lehetett számítani a háborúval és szerteágazó gazdasági hatásaival, arról szóltak az előrejelzések, hogy a társadalmi és gazdasági élet a koronavírus-világjárvány két éve után visszatér a régi kerékvágásba, enyhülnek az alapanyag-ellátási és szállítási zavarok, normalizálódik a beruházási tevékenység.
Azonban a háború a megtámadott országban okozott emberi szenvedés mellett súlyos világgazdasági következményekkel is jár, világszerte számos vállalatnál okozott "termelési sokkot" az energiaellátás bizonytalanságát és az energia árának emelkedését jelentő energiaválság révén.
Ez a válság nemcsak vállalati szinten jelentkezik, hanem egész termelési-ellátási láncolatokban, és az energia, valamint az ipari nyersanyagok mellett a mezőgazdasági alapanyagok - például a gabona - piacának működésében is zavarokat okozott, "szűk ellátási keresztmetszetek" kialakulásához vezetett, főleg a fejlődő országokban.
A sokkhatásként jelentkező háborús eredetű költségemelkedés a termelői árak után a fogyasztói árakat is felhajtotta, a magas infláció pedig csökkenti a háztartások vásárlóerejét, és visszaveti a fogyasztási cikkek keresletét. Mindemellett az ismét egyre bizonytalanabb kilátások és a kamatemelések révén növekedő finanszírozási költségek visszavetik a beruházásokat. Így a világgazdaság a koronavírus-járvány után ismét veszít lendületéből, bár a fejlett gazdaságokban volt lehetőség a "háborús ársokk" ellensúlyozását szolgáló nagyszabású gazdaságélénkítő programokra - fejtették ki az IW közleményében.
Nem lehet mindent a háborúra fogni
Az MTI összefoglalója szerint azt is hozzátették, hogy a világgazdaság újabb lendületvesztése ugyan elsősorban Oroszország Ukrajna elleni támadásának tulajdonítható, de nem lehet minden fékező hatást a háború számlájára írni. Így például az Egyesült Államokban kialakult magas infláció inkább tulajdonítható belgazdasági folyamatoknak, mint a háborúból fakadó globális energiaválságnak. A koronavírus-járvány őszi-téli kínai elmélyülése és a helyi járványkezelési politika megváltoztatása valószínűleg ugyancsak gazdasági veszteségekkel jár majd, és a globális értékteremtési láncokon keresztül az egész világgazdaságra fékező hatással lehet - írták.
A drónjaik és rakétáik csapódtak be. 
