Luxemburg pár hete végül beadta a derekát, és vállalta, hogy 2015. január 1-étől teret enged az automatikus információcserének. Az osztrák kancellár pár nappal ezelőtti bejelentése nyomán pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy a korábban sziklaszilárdnak mutatkozó Ausztria is hajlik arra, hogy automatikusan adatokat szolgáltasson a többi tagállam felé.
"Az osztrák döntés hátterében valószínűleg az áll, hogy Ausztria nem kíván az adóelkerülők segítőjeként feltűnni. Mivel a kamatjövedelmek tekintetében az összes többi uniós tagállam – ideértve Magyarországot is – teljesíti az automatikus információcserét, kifejezetten rosszat tenne Ausztria hírnevének, ha nem állna be a sorba. A nemzetközi trend ugyanis egyre inkább abba az irányba mutat, hogy az adózók adatait nem lehet elrejteni más államok adóhatóságai elől" – mondta Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.
Ha a magyar adózó az osztrák bankbetétje után kapott kamatot nem vallja be Magyarországon, és nem fizeti meg azután az adót, akkor könnyen adóhatósági vizsgálat célpontjába kerülhet. Ennél is súlyosabb a helyzet, ha a magyar bankszámla-tulajdonos nem tudja bizonyítani, hogy az osztrák bankban elhelyezett pénzét milyen – adózott – forrásból szerezte, ilyen esetben ugyanis jelentős szankciókra számíthat - derül ki az ügyvédi iroda összeállításából.
De miért kell kiadni az én adataimat?
Az adatok tagállamok közötti átadását a magánszemélyek kamatjövedelmei terén az Unió "Megtakarítási irányelve" teszi lehetővé. Ezek az információk ráadásul egyes Unión kívüli országokból is megszerezhetőek (pl. Svájc), mivel a tagállamok – az irányelvben foglaltakhoz hasonló feltételekkel – külön megállapodásokat is kötöttek harmadik államokkal.
A Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda szakembere szerint az automatikus információcsere szerepe a jövőben még tovább fog nőni: egy az adóhatóságok együttműködéséről szóló külön uniós irányelv értelmében 2014. január elseje után már a munkavállalásból, az igazgatósági tagságból, életbiztosítási termékekből, a nyugdíjból és az ingatlanhasznosításból származó jövedelmekről is lenne elérhető információ a tagállamok között. Ha megteremtik a technikai hátterét annak, hogy az adatok átjárhatóvá váljanak az egyes adóhatóságok adatbázisai között, akkor már csak egy következő lépés az átadásra kerülő információk körének bővítése.
Az irányelvek mellett a kettős adóztatási egyezmények és az információcserére vonatkozó speciális egyezmények is lehetőséget adnak az adatok automatikus kiadására. Az egyezmények útján ráadásul az információk szélesebb köre is átadható, feltéve, hogy ebben kölcsönös egyetértés van az érintett államok között. A megállapodások további előnye, hogy az Unión kívüli harmadik államokból is elérhetővé teszik az adatokat, márpedig a cél az, hogy az információáramlás minél több adózói adatra, és minél több országra kiterjedjen.
Trükkös államközi megállapodások
Mivel az államok költségvetési bevételei a válság hatására jelentősen lecsökkentek, az adóbevételek növelésének szándéka és így az információéhség is egyre nagyobb. Ezt tovább fokozza, hogy míg az országok korábban kizárólag az "adókikerülést", vagyis az adójogszabályok jogellenes kijátszását üldözték, most már a formailag jogszerű, de a költségvetés érdekeit sértő "agresszív adótervezés" is célkeresztbe kerül. Az adózóknak tehát nagyon körültekintőnek kell lenniük még akkor is, ha jövedelmüket akár teljesen jogszerű, de különleges struktúrákon keresztül kívánják külföldre juttatni - írja Békés Balázs.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
