A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint decemberben 5,7, a tavalyi év átlagában 4,2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva decemberben 6,0, az egész évben pedig 4,5 százalékos volt az emelkedés. A KSH pénteken közölt adatairól itt írtunk bővebben >>>>
Ennyit számít az adócsökkentés
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a bruttó bérek 3-4 százalékkal, a nettó keresetek pedig több mint 5 százalékkal nőhetnek annak köszönhetően, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékponttal 15 százalékra csökkent.
|
| A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresetének alakulása a nemzetgazdaság ágaiban |
Amennyiben az üzemanyagárak nem csökkennek tovább nagyon, 0,7 százalékos lehet idén az inflációs ráta. Csakúgy, mint a tavalyi évben, lendületesen nőhetnek tovább a reálbérek is 2016-ban, így a háztartások fogyasztása stabil alapot jelenthet a GDP növekedéshez. A bank várakozása szerint idén 2,2 százalékkal nőhet a magyar GDP.
Vannak azért kockázatok
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedést, az adóváltozások miatt pedig 5,5 százalékos nettó emelkedést jelzett előre, ami a várt 1,5 százalékos infláció mellett 4-4,5 százalékos reálbér emelkedést eredményezhet.
Egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, valamint egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése, ami tovább növelheti az átlagkereseteket. Felfelé mutató kockázatot jelent a minimálbérek jelentős, 5,7 százalékos növelése is.
Lesz miből költekezni
Az inflációt mérsékelheti az olajárak tartós csökkenése, így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, csaknem 5 százalékkal emelkedhetnek. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje - írta az elemző.
Nőtt a gyerekek után járó adókedvezmény
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, a reálbéremelkedés meghaladhatja a 6 százalékot, a növekedés mértékét pedig növelheti az is, hogy a kétgyermekes családoknál 10 ezerről 12,5 ezer forintra nőtt gyermekenkénti adókedvezmény.
Az idén 5-6 százalékos bruttó átlagbér-emelkedéssel lehet számolni, egyrészt a minimálbér emelése miatt. Másrészt több szektorban (például a kiskereskedelemben) munkaerőhiány alakult ki, ez pedig a bérek emelkedéséhez vezethet.
A friss béradatokról úgy vélekedett: a több mint 4 százalékos múlt évi emelkedés megfelel a várakozásoknak. A reálbérek a negatív (mínusz 0,1 százalékos) tavalyi átlagos infláció miatt 4,3 százalékkal nőttek, ez pedig többek között a belső fogyasztásnak, a kiskereskedelemnek adott lendületet.
Örül a tárca
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a tavalyi növekedéssel együtt már három éve folyamatosan emelkednek a reálbérek Magyarországon, köszönhetően a folyamatos béremeléseknek, az alacsony inflációs környezetnek és az évről-évre emelkedő minimálbérnek.
Érthetően óriási volt az öröm. 
