|
| Ahmet Davutoglu török miniszterelnök (Forrás: MTI/EPA/Laurent Dubrule) |
A terveknek megfelelően hétfőn életbe lép az EU és Törökoszág között létrejött megállapodás, és 500 menekültet küldenek vissza a görög szigetekről Törökországba – írja az osztrák Kronen Zeitung. A megállapodás szerint minden, március 20-a után érkezett menekültet visszaküldenek Törökországba, ám mindenkinek az esetét előtte egyedileg megvizsgálják Görögországban. Azután minden visszaküldött szíriaiért cserébe hivatalos, legális úton befogadnak Törökországból egy szíriai menekültet. (Ezek első csoportja is hétfőn érkezik.)
Hétfőn az első visszaküldött menekültek megérkeznek Dikili kikötőjébe, de az ottani hatóságok aggódnak, hogy nincsenek erre felkészülve. A török katasztrófavédelem szerint a menekültek szabadon mozoghatnak az országban, mehetnek menekülttáborba, de meghúzhatják magukat rokonoknál is, nem lesznek bezárva. (A gyakorlatban többségük táborokon kívül nyomorog és feketén dolgozik valahol, arra várva, mikor mehet Európába vagy térhet vissza hazájába – a szerk.)
Törökország a maga részéről szintén visszatoloncolási megállapodásokat próbál kötni olyan országokkal, mint Afganisztán, Banglades vagy Szomália, Eritrea. Csakhogy az Amnesty International vádjai szerint közben csendben a szíriaiak egy részétől is megpróbál megszabadulni, az év elejétől ezreket küldött vissza országukba, a háborúba.
Állítólag naponta száz, Törökországban hivatalosan nem is regisztrált szíriait küldenek vissza, köztük gyerekeket, nőket is. A Handelsblatt jelentése szerint a brüsszeli hatóságok ígéretet tettek arra, hogy ezt alaposan kivizsgálják.
Korábban Törökországba hivatalosan beutazhattak a szíriai menekültek, sőt az illegálisan érkezők is jelentkezhettek utólag a hatóságoknál. Most már csak olyanokat engednek be, akiknek sürgős orvosi ellátásra van szükségük. A határ 20 kilométeres körzetében állítólag 200 ezer ember várakozik, bejutásra várva.
Az országba illegálisan érkezők regisztrációját pedig megtagadják, így ők nem vehetnek igénybe semmilyen szolgáltatást, például orvosi ellátást sem. Felmerült, hogy Törökország már nem tartozik a „biztonságos harmadik országok” kategóriájába, így oda nem szabadna senkit sem visszaküldeni.
A Süddeutsche Zeitung kommentátora szerint a menekülttáborokban nincs jó sorsuk a szíriaiaknak, például csak a menekült gyerekek harmada tud iskolába járni, ezért maradnak sokan kívül és próbálnak meg a táborokon kívül megélni. Ennek ellenére Törökország humánusabban bánik a menekültekkel, mint "egyes EU-tagok". Alighanem itt Magyarországra is gondoltak.
|
A török miniszterelnök megnézi a romokat
A főként kurdok lakta délkelet-törökországi Diyarbakir tartomány Sur körzetébe látogatott pénteken Ahmet Davutoglu török miniszterelnök – tudósított az MTI. „Szigorú biztonsági óvintézkedések mellett azért utazott a hónapok óta konfliktus sújtotta városrészbe, hogy tájékozódjon a helyreállítási lehetőségekről” - írják. A miniszterelnök érkezése előtti napon, csütörtökön gépkocsiba rejtett pokolgép robbant Diyarbakir külvárosában egy rendőröket szállító kisbusz mellett, 7 rendőr meghalt, további 27 személy megsebesült, köztük 14 civil. Délkelet-Törökország több településén - így Diyarbakir történelmi Sur városrészében is - hónapok óta kijárási tilalom van érvényben, hogy „a török biztonsági erők az állampolgárok védelme és a közrend helyreállítása érdekében felszámolják a PKK barikádjait és lövészárkait”. Az MTI úgy tudja, hogy az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 350 tagja vesztette életét és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná". A kurd autonómiáért 1984 óta fegyveres küzdelmet folytató PKK-t Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti. A konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket – fejezi be az MTI. Valójában a kurdok lakta területek egyes részeiben valóságos háború dúl, majdnem minden nap halnak meg rendfenntartók, gerillák és civilek, amióta Erdogan török elnök 2015 nyarán választási kudarca után, több éves békét követően újra fegyveresen próbálja leverni a kurd ellenállást. Egyes kurd települések úgy néznek ki, úgy szét vannak lőve, mint sok szíriai város. |
Francesca Albanese szerint számos nemzetközi cég bűnrészes. 
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
