A kancellár a hadsereg (Bundeswehr) afganisztáni embermentő műveletéhez szükséges parlamenti felhatalmazás megadására összehívott rendkívüli ülésen kiemelte: mindenki tudta, hogy a kivonulás után nehéz helyzet alakul ki és a tálibok megpróbálnak majd előretörni, de senki sem számított arra a "lélegzetelállító sebességre", amellyel az afgán kormányerők meghátrálnak előttük. Ez a sebesség tovább nőtt, amikor a politikai vezetők elhagyták az országot - jegyezte meg Angela Merkel.
Az utóbb hetek fejleményei "szörnyűségesek és keserűek", a szélsőséges iszlamisták hatalomra kerülése "rettenetes emberi drámákhoz" vezetett, ezért folytatni kell a Bundeswehr műveletét, ameddig csak lehet, és segíteni kell az afgán lakosság támogatásán dolgozó ENSZ-szervezetek, elsősorban a menekültügyi főbiztosság (UNHCR) munkáját.
Ugyanakkor a katonai műveletek eredeti célja teljesült, hiszen kezdetük óta az ország nem az iszlamista terrorizmus bázisa. Így 2001 óta nem történt Afganisztánból kiinduló terrortámadás, és ez a német katonáknak is köszönhető.
Komoly eredményeket hozott a nemzetközi fejlesztési együttműködés is - mondta a kancellár, példaként említve, hogy a gyermekhaladóság húsz év alatt 50 százalékkal csökkent, a tíz évvel korábbi 20 százalékkal szemben már a lakosság csaknem 70 százaléka jut hozzá lakóhelyén vezetékes ivóvízhez, és a tíz évvel korábbi alig 10 százalék után az afgánok több mint 90 százaléka fér hozzá az áramellátáshoz.
Azonban az utóbbi hetek fordulata miatt most "a tálibok jelentik a realitást" az ázsiai országban. Ezt tudomásul kell venni és ebben az új helyzetben kell megőrizni minél többet az eredményekből. Ezért tárgyalni kell a tálib vezetéssel, de feltétel nélküli megállapodásokat semmi szín alatt nem szabad kötni - mondta Angela Merkel.
A kormány így egyelőre három ügyre összpontosít. Az első a mentő művelet folytatása, a második az az afgán lakosságért dolgozó ENSZ-szervezetek támogatása, a harmadik pedig a tárgyalás Afganisztán új vezetőivel - fejtette ki a német kancellár.
Kiemelte: a tárgyalások legfőbb közvetlen célja, hogy a katonai mentő műveletek befejezése után is legyen lehetőség megsegíteni a védelemre, támogatásra szoruló embereket.
A német kormány augusztus közepén indított katonai műveletet a Kabulban rekedt németek, valamint a Bundeswehr, a segélyszervezetek és más német szervezetek afgán munkatársai és családjuk evakuálására. Tízezer embert akarnak kijuttatni az országból. A művelet központja a kabuli reptér, ahonnan a Bundeswehr egységei az üzbegisztáni fővárosba, Taskentbe menekítik őket. Onnan charterjáratokkal szállítják tovább az embereket Németországba. Ez a Bundeswehr történetének legnagyobb szabású evakuációs művelete.
Angela Merkel parlamenti beszédében ismertette, hogy több mint 4600 embert menekítettek ki. Majdnem minden második nő, és nemcsak német és afgán állampolgárok vannak közöttük, hanem emberek további 43 országból - mondta.
A Bundeswehr a Bundestag ellenőrzése alá tartozik, műveleteihez parlamenti felhatalmazás szükséges. Az afganisztáni mentőakció engedélyezésére a tálib hatalomátvétel miatt nem volt idő, ezért a Bundestag utólag ad felhatalmazást a küldetésre. A rendkívüli ülésen megvitatják a kormány javaslatát - miszerint a Bundeswehr legfeljebb 600 katonát mozgósíthat a legkésőbb szeptember végén lezárandó művelethez -, majd név szerinti szavazást tartanak róla.
Az éghajlatváltozás által potenciálisan legsebezhetőbb kis szigetállamokat képviselő csoport most jelentette be, hogy kivonul az azerbajdzsáni COP29 kulcsfontosságú üléséről. 
