Az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok felelősek lesznek azért, hogy milyen intézkedéseket hoznak a terrorizmus megakadályozása és az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében, különös tekintettel a nőkére - szögezték le kedden a hét vezető ipari hatalmat tömörítő G7 csoporthoz tartozó országok vezetői.
Videokapcsolaton keresztül tartott megbeszélésüket követően kiadott közleményükben a csúcsértekezlet résztvevői hangsúlyozták: Afganisztán soha többé nem válhat a terrorizmus "biztonságos menedékévé", és nem szolgálhat más országok ellen irányuló terrortámadások kiindulópontjául. Kiemelték azt is, hogy a táliboknak eleget kell tenniük a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeknek is.
Az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország és Olaszország alkotta G7 soros elnökségét betöltő Egyesült Királyság miniszterelnöke, Boris Johnson a megbeszélést követően közölte: nem hosszabbítják meg a csapatok afganisztáni kivonására kitűzött augusztus 31-i határidőt. A miniszterelnök mindazonáltal úgy fogalmazott: az evakuálási művelet "az utolsó lehetséges pillanatig" folytatódik.
A G7-tagállamok vezetői ezenkívül megvitatták, hogy kormányaik miképpen fognak kapcsolatokat fenntartani a jövőbeni afgán kormánnyal. "Kapcsolatban kell lennünk a tálibokkal. Valószínűleg lesz egy tálib kormány, amelynek mi, a G7 első számú feltételként fogjuk szabni annak szavatolását, hogy az országot augusztus 31-ig és azon túl is biztonságosan elhagyhassák azok, akik el akarnak menni" - mondta Johnson.
A brit miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a nyugati hatalmak "jelentős gazdasági, diplomáciai és politikai" mechanizmusokkal rendelkeznek követeléseik érvényesítéséhez.
A megbeszélés után Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is közös álláspontról beszélt arra vonatkozóan, hogy nyomást kell gyakorolni a tálibokra, és el kell érni, hogy az érintettek elhagyhassák Afganisztánt.
Mindeközben hírügynökségek és amerikai sajtóforrások jelentették, hogy Joe Biden amerikai elnök nem tervezi az amerikai kivonulási határidő meghosszabbítását. Az értesülést egy meg nem nevezett magas rangú kormánytisztviselő is megerősítette. A forrás szerint Biden a nemzetbiztonsági csapatával folytatott egyeztetést követően hozta meg a döntést, figyelembe véve a biztonsági kockázatot, amelyet a további maradás jelentene. A The Hill című, kongresszusi ügyekkel foglalkozó lap szerint azonban az elnök készenléti terveket is kért arra az esetre, ha a helyzet megváltozna, és több időre lenne szükség.
A tálib lázadók - akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció - augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök ezt megelőzően elmenekült az országból.
A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repülőteréről menekítik ki saját állampolgáraikat és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt veszélyben érzik az életüket. A kabuli légikikötőn belül a nyugati koalíciós katonák - elsősorban amerikaiak - próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.
Zabihulláh Mudzsáhid tálib szóvivő keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy megtiltották az afgán állampolgároknak a belépést a főváros, Kabul repülőterére.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,38 pontos nyitás után tovább emelkedett csütörtökön délelőtt. 
