|
| (Fotó: Youtube, ARD) |
Beérné az országegyesítőt
Angela Merkel bejelentette, hogy a jövő szeptemberben esedékes választásokon újra indul, hogy a negyedik ciklusban is német kancellár lehessen. Ez a Szövetségi Köztársaságban eddig csak az államalapító Konrad Adenauernek és a két Németországot egyesítő Helmut Kohlnak sikerült, és közülük is csak utóbbi maradt hivatalban a negyedik ciklus végéig. Ő viszont több tényezőnek köszönhetően olyan sikeres volt, hogy nem sokat kockáztatott a negyedszeri indulással, igaz, voltak olyan vélemények, hogy 16 évet egyszerűen túl sok idő a hatalomban tölteni egy demokráciában.
Most ugyanez a kérdés van napirenden, miközben Merkel távolról sem olyan sikeres eddig, mint annak idején Kohl. Helmut Kohl hatalomra jutásakor rögtön felsorakozott a keményvonalas amerikai elnök, Ronald Reagan, és a brit Vaslady, Margaret Thatcher mellé, akik nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint a Szovjetunió és így a kommunista társadalmi rendszer két vállra fektetését. Sikerült is nekik, ennek természetes következménye lett a két német állam egyesülése, így Kohl lett az egyesítés kancellárja. Ezzel a címmel pedig érthető, hogy negyedszer is megválasztották.
Nehezebb feladatok
Merkel kezdetben hasonlóképp sikeres volt, de eleinte nem kellett szembenéznie nagy kihívásokkal. Az első komoly megmérettetés a 2008-as pénzügyi válságot követően az eurózóna válsága volt, amikor kiderült, hogy a közös valutaövezetben Németország szerepe óriási: ha bajban egy tagállam, csak ő tud hathatósan segíteni. Ez persze logikus is, mivel az eurózóna gazdaságának harmadát Németország adja, kissé szemléletesebben az euró egyharmad részben német márka.
Ezzel a feladattal még csak sikerült megbirkózni, bár az utolsó körben az elképesztően szemtelen görög Sziriza kormány gyakorlatilag packázott vele, és ő ezt közel fél éven át hagyta, mire belátta, hogy hiába vár tárgyalófelei jóindulatára. Végül határozott volt, el kellett zárnia a pénzcsapot. A nagyhangú görög kormányfő meghunyászkodott, azóta együttműködik, a válság legnehezebb részén úgy tűnik, túl is van az ország.
A kijavított melléfogás
Ez a határozott fellépés visszaadta Merkel népszerűségét, viszont az utána következő menekültválságban ismét túl lágyszívűnek minősült, és miután beengedett egymillió embert különösebb kontroll nélkül, politikustársai és népe elégedetlenkedtek, népszerűsége megcsappant. Azóta azonban kezelni tudta a menekültkérdést, megszűnt az áradat, a kancellár népszerűsége újra növekedésnek indult, és ez sarkallhatta arra, hogy most meghozza döntését.
A döntésben szerepet játszhatott az amerikai elnökválasztás váratlan eredménye is. A közvélemény Donald Trumpot nem tartja elődeihez hasonló demokratának, így Merkelre új módon tekintenek, mint a liberális nyugati demokrácia fő védelmezőjére. Trump megválasztásával egyúttal ő marad a világ legnagyobb hatalmú és legfontosabb női vezetője is, míg Hillary Clinton átvette volna tőle ezt a címet.
Nem szeretné, ha a feje fölött osztanák újra a világot. 
