Merkel kancellár és belügyminisztere hónapokig alábecsülte a menekült-kérdés jelentőségét.  Bizonyos jelek szerint a mai napig nem mérték fel helyesen az ügy belpolitikai horderejét és nemzetpolitikai dimenziót.

A kancellár napokban kiállított biankó csekkje a szír menekültek számára megsokszorozta a magukat szírnek vallók számát szerte Európában és csak augusztusban 104 000 ember folyamodott menekült-státuszért Németországban.  De amíg a berlini politika és a főáramlatú média – beleértve a bulvármédia zászlóshajóját, a Bild napilapot - hangzatosan követel toleranciát és ígér védelmet a közel-keleti menekülteknek, a hátország már javában forrong.

Meddig tart a türelem?

Idén Németországban az első fél évben több, mint 200 gyújtogatásos és egyéb támadás történt menekültszállások ellen, illetve maguk a menekültek ellen.  Ezen elképesztő negatív reakció a társadalom bizonyos csoportjai részéről annál inkább aggasztó a német politikai stabilitás kilátásait illetően, mivel Németországban még nincsen olyan befolyásos szélső-jobboldali párt, mint a francia Nemzeti Front, vagy az osztrák Szabadság Párt.  Mindenesetre a feljövőben lévő jobboldali populista AfD párt már bejelentette, hogy a menekült-kérdés lesz a fő kampány-témájuk a 2017-es általános választásokra.

Az elhárításnak (Bundesamt für Verfassungsschutz) eközben pontos képe van a német társadalom bizonyos csoportjaiban uralkodó valós hangulatról.  Nem véletlen, hogy Merkel múlt szombaton egy interjúban már egy új jobboldali terrorizmus-hullámra figyelmeztetett.  Ugyanakkor tagadta, hogy az idegenellenesség kizárólag a volt NDK-s tartományokra koncentrálódna.

Egy bevándorlókat befogadó épület tüzét oltják tűzoltók a Neckar menti Rottenburgban 2015. szeptember 7-én hajnalban. Egyelőre vizsgálják a tűz okát, amelynek következtében négy ember kórházi ápolásra szurul. Az utóbbi hónapokban több, a bevándorlóknak szállást adó épületet gyújtottak fel Németországban. Fotó: MTI/EPA/Marijan Murat

A volt NSZK és NDK közötti eltérő attitűd a menekültekkel kapcsolatban azonban nagyon is fennáll.  Erre öntött olajat Joachim Gauck államelnök, aki szerencsétlen módon szállt be ebbe a közéleti diskurzusba.  A minap sötét Németországról beszélt („Dunkeldeutschland”) a menekültek ellen tüntetőkkel kapcsolatban.  Ez a kifejezés azonban súlyosan terhelt, hiszen a nyugat-németek szólták így le a kelet-németeket az újraegyesítés éveiben.

Erősödő muszlim közösség, növekvő szociális teher

A 82 milliós Németországban jelenleg közel 4 millió muszlim polgár él.  A idei 800 ezerre becsült új bevándorló közül legalább 640 ezer muszlim, amihez ha hozzávesszük a német muszlim közösség természetes szaporulatát - 77 ezer fő-, akkor egyetlen év alatt a muzulmán lakosság száma több, mint 15 százalékkal nő.

A növekedés ütemét gyorsítja, hogy a német jóléti rendszer akaratlanul is preferálja a poligámiát.  A muszlim bevándorlók gyakran két vagy több feleséggel érkeznek. Egyiküket hivatalos házastársnak jelentik be, a többiek a gyerekekkel együtt egyedülálló anyaként emelt összegű szociális támogatást igényelhetnek. Így kikerülik a törvényt, ami jelenleg tiltja a poligámiát, miközben egy ilyen bevándorló nagycsalád többször annyi segélyhez jut, mint a hagyományos házasságban élő németek, ahol egy feleség és átlagosan egy gyerek van.

Ráadásul a kormány mantrájával ellentétben a muszlim bevándorlók nem feltétlenül hozzák meg a várt gazdasági eredményeket sem. A Kölni Gazdaságkutató Intézet nemrég készült kutatása szerint a muszlim bevándorlók között sokkal magasabb a munkanélküliek aránya, amit részben a képzettség és nyelvtudás hiánya indokol, másrészt pedig az a tény, hogy a szociális támogatásokból olyan életszínvonal valósítható meg, ami nem ösztönzi a munkába állást.

Káncz Csaba jegyzete