Menekülttábor Németországban. Forrás: EPA

A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) 2015 első hat hónapjában 179 037 új menedékjogi kérelmet regisztrált, ami 132,2 százalékos növekedés éves szinten, pedig tavaly a délszláv háború kezdete, azaz a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb kérelem érkezett. A BAMF előrejelzése szerint az év végéig minden korábbinál többen, 400-450 ezren kérnek menedékjogot Németországban.

Mindez nem marad ellenhatás nélkül a társadalom bizonyos köreiben. A német belügyminisztérium legutóbbi kimutatása szerint az év első fél évben 202 alkalommal ért támadás menedékkérőket befogadó otthonokat, állomásokat. Ez majdnem 20 százalékkal több, mint a tavaly egész évben regisztrált 170 eset. Az idén a január–júniusi időszakban feljegyzett 202 ügy közül 173-ban az elkövetők szélsőjobboldali beállítottságú emberek voltak.

Tartományok teljesítőképességük határán

A menekültügyi rendszert és a menedékkérőket elszállásoló tartományokat erősen megterheli a hullám, sok embert már csak sátrakban, konténerekben, tornatermekben tudnak elhelyezni, és a tartományi kormányok a pénzügyi támogatás növelését sürgetik a szövetségi kormánynál. A 16 német tartománynak együttvéve legkevesebb 5 milliárd euróra lesz szüksége az idén a menekültügyi ellátórendszer fenntartására, ami azt jelenti, hogy a költségek bőven megduplázódnak a tavalyi 2,2 milliárdhoz képest.

A német sajtó a lakosság szolidaritásának lehetséges határáról cikkezik, amely szerint “amíg egy kiszolgált nadrágról vagy régi gyerekbicikliről van szó, mindenki szívesen lemond javakról”, de más a helyzet, ha csökken a családi ház értéke, mert a szomszédban menekültszállást alakítanak ki. A lapok szerint a lakosság nagy részére a “korlátozott jószívűség” jellemző, ami azt jelenti, hogy az áldozatvállalás nem mehet a jólét rovására.

Példának okáért a baden-württembergi Heidelbergben egy rendezvényen több száz feldühödött helyi lakos kifütyülte Bilkay Öney tartományi integrációs minisztert, és végül Winfried Kretschmann miniszterelnöknek kellett a városba utaznia, hogy megnyugtassa a lakosságot. A feszültséget egy korábban az amerikai hadsereg által használt területen kialakított menekültszállás okozza, amelyet 500 fő befogadására terveztek, de már 2600 menedékkérő lakik benne. Kretschmann több rendőrt és szociális munkást ígért. A helyiek nagy lármára, szemetelésre panaszkodnak, és beszámoltak szexuális zaklatásról is.

A radikalizálódó német eurószkeptikus mozgalom

Sok centrista német politikus aggódik amiatt, hogy ez a feszültség a szélsőjobb malmára hajthatja a vizet. Valóban, egy Drezda melletti sátortábor felállítása új felhajtóerőt adott az iszlám-kritikus Pegida mozgalomnak.

Ez a mozgalom pedig hetekkel ezelőtt sikerrel betette a lábát a két éve megalapított Alternatíva Németországért (AfD) nevű eurószkeptikus párt vezetésébe is. Az a szászországi Frauke Petry lett ugyanis július elején az AfD elnöke, aki a párt elnökjelölő kongresszusán bejelentette, hogy nem szabad megijedni attól, ha valaki jobboldali pártként aposztrofálja őket, és jelezte, hajlandó párbeszédre a Pegidával.

Az AfD a 2014-es EP-választáson 7 százalékot elérve már egyértelmű jelzést adott arra, hogy számolni kell velük nemcsak tartományi, de szövetségi szinten is. De a párt a keményvonalas jobboldali szavazók begyűjtésével főként a keletnémet tartományokban aratott komoly sikereket a tavalyi tartományi választásokon: Szászország 9,7 százalék, Türingia 10,6 százalék, Brandenburg 12,2 százalék.

Káncz Csaba jegyzete