Időzített bombán ülünk: óriási feszültség a muszlim bevándorlók miatt

A világban napjainkban 51,2 millió menekült bolyong – ez több, mint a II. világháború óta bármikor. Főként Szíria és Irak összeomlása, Nyugat Afrika felekezeti összecsapásai és a Száhel-övezet kiszáradása miatt kelnek útra milliók. Az Európai Unió ennek hatására olyan nagyságrendű menekültválsággal szembesül, mint utoljára a jugoszláv polgárháború ideje alatt.

Csak tavaly mintegy 200 000 menekült lépett Németország területére. A hat éve tartó recesszió és megszorítások viszont már amúgy is kikezdték az európai társadalmak kötőszöveteit. Ez az újabb megpróbáltatás pedig már sok országban vehemens bevándorlás-ellenes civil és politikai mozgalmakat hív életre és erősíti tovább a meglévőket.  Az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Dániában és Svédországban napjainkra már teljesen átalakult a politikai spektrum a – főként muszlim - bevándorlási hullám hatására.  A feszültség Svédországban már erőszakos formát is ölt, ott az elmúlt két hétben három mecsetet gyújtottak fel ismeretlenek. A vikingek hazájában a lakosság 5%-a muszlim bevándorló, de ők felelősek az elkövetett bűnesetek 77%-ért, ami természetesen csak olaj a tűzre.

Molotov-koktélok német mecsetekre is

Németországban az elmúlt két évben több mint 70 incidenst regisztráltak mecsetek ellen.  Az EU legerősebb országában meglepően lassan erodálódott a politikai centrum, de tavaly az EP választáson már áttörést ért el a bevándorlás- és euró-ellenes AfD párt.  Az utóbbi hónapokban pedig egy – az AfD által támogatott - civil mozgalom felvonulásai borzolják az idegeket a berlini kormányzatban.

Az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű, drezdai központú mozgalom legutóbbi, karácsony előtt tartott megmozdulásán több mint 15 ezren vettek részt.  A következő megmozdulás ma este lesz, erre a szervezők már 20 000 embert várnak.  A felvonulás láza más országokra is átterjedt, így Ausztriára, Svájcra és Svédországra is.  Dániában január 19-re tervezik az első megmozdulást.

A központi mecset Kölnben

A politikai nyomás miatt Merkelnek is meg kellett szólalnia. Újévi üdvözletében a kancellár elhatárolódott a Pegida felvonulásaitól, amelynek szervezőit szerinte „gyakran előítéletek, sőt gyűlölet vezérel”. A színfalak mögött viszont már valódi politikai megoldásokat keres a német kormányzat.  Merkel szerdán utazik, Londonba, hogy az orosz-ukrán helyzet áttekintése mellett megvitassák a brit Ukip és a német AfD/Pegida problémakörét is.  Cameron brit miniszterelnök szerint még az Európai Unió szerződéseit is módosítani kell az EU-társállamokból érkezők nagy-britanniai bevándorlásának megfékezésére.  A brit sajtó szerint pedig kormányuk eltökélte magát, hogy számszerű felső határ (kvóta) meghatározásával is korlátozza a bevándorlást.

Franciaország egyes külvárosi (nyomor)negyedei már elestek

Hollande francia elnök is elhatárolódott a rasszizmustól újévi beszédében.  A szekularizmus ideáljait éltette és óvott attól, hogy egyes vallások követőit megbélyegezzenek.  Franciaország tavaly már átélt erőszakos megmozdulásokat a zsidó közösség ellen, amikor az izraeli katonai műveletek Gázában 2 000 halálos áldozattal jártak.

Franciaország lakosságának mintegy 6-8%-a muszlim, második legnagyobb városában, Marseille-ben ez az arány 30-40%. A bevándorolt közösség szociálisan lecsúszott tagjai külvárosi nyomornegyedekbe (banlieue) zsúfolódtak és kriminalisztikailag már régóta külön kategóriát alkotnak. Példának okáért 2014 szilveszter éjjelén Franciaországban 940 autót gyújtottak föl randalírozó csoportok.