Tovább nyílik a magyar társadalmi olló, az átlagember egyre többet költ élelmiszerekre

Rekordmértékűre nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A háztartások életszínvonala című kiadványából. A leggazdagabb és a legszegényebb ötöd jövedelme között 4,8-szoros volt a különbség tavaly, pedig ez a mutató 2015 óta 4,2 és 4,4 között mozgott. Jól látszik, hogy a leggazdagabbak jövedelme gyorsabban növekedett tavaly, mint a legszegényebbeké.

A reáljövedelmek átlagosan 9,5 százalékkal emelkedtek, a 2023-as, 5 százalékos visszaesés után tehát a vásárlóérték korrigálódott. A jövedelmi ötödök között azonban drasztikus különbségeket vázolt a KSH. 

Nagyot változott az elmúlt években, hogy a háztartások a jövedelmüknek mekkora részét költik élelmiszerekre és alkoholmentes italokra. Az átlagos arány 2019-ben még 24,4 százalék volt, tavaly már a pénzük 29,6 százalékát költötték enni- és innivalóra.

A leggazdagabbak és a legszegényebbek között a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás terén is lényeges a különbség. Erre a leggazdagabbaknak még sikerült a 2023-asnál is többet költeniük (6,4 után 6,9 százalék), a legszegényebbek továbbra is a jövedelmük 4,4 százalékát fordítják erre.

Tavaly 787 ezren éltek súlyos anyagi és szociális deprivációban – azaz nélkülöztek – Magyarországon. Ezt a mutatót a statisztikai hivatal 13 tétel alapján határozza meg: akik legalább 7 tételben anyagi okból hiányt szenvednek, bekerülnek ebbe a csoportba. Ilyen tétel például, hogy valaki megengedhet-e magának évente egyszer egyhetes üdülést: a magyar lakosság 39 százaléka ezt továbbra sem teheti meg.

A teljes elemzést a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor oldalán olvashatják el >>