Ha csak a hivatalos számokat nézzük, akkor örülhetünk, hiszen az inflációt jóval meghaladó mértékben emelkednek a keresetek.

Hiába a reálbér-növekedés, az olló tovább nyílik: a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények egyre szegényebbek. Az viszont a legalsó ötödre és az átlagemberre is igaz, hogy a jövedelme egyre nagyobb részét költi enni- és innivalóra. Tízből négy magyar továbbra sem teheti meg, hogy évente egy hetet nyaraljon, háromnak pedig nincs fedezete egy váratlan kiadásra.

Tart a választási kampány. A választók hangulatának, pártválasztásának egyik kulcseleme lehet az, hogy mit gondolnak saját anyagi helyzetükről.  Járókelőket kérdeztünk arról a borús időben, hogy hogyan érzékelik, jobban élnek-e mint négy éve, hogyan változhat ez a választásokig, és szerintük lesznek-e megszorítások jövő április után.

A cseh családok 90 százalékának nem jelentenek gondot a rendszeres havi kiadások, de hányan tudnak félretenni? És mennyiből?

Lengyelország újabb skalpot gyűjtött be abban a versenyben, hogy melyik uniós tagországban élnek jobban az emberek. Magyarország sajnos a futottak még kategóriájába került. 

Megjelentek a legfrissebb adatok a magyar háztartások életszínvonaláról. A felszínen ugyan egyre jobb a helyzet, a számok mögé nézve, találni meglepő változásokat.

Egyre kevesebben vannak ugyan azok a magyarok, akik ki vannak téve a szegénységnek és a társadalmi kirekesztődésnek, de még mindig elkeserítően magas a veszélyeztettek száma és aránya - derül ki a KSH legfrissebb kiadványából.

A jó hír, hogy az utóbbi években az alacsonyabb és a magasabb jövedelmek nagyjából egyformán emelkedtek, három év alatt 12-18 százalékkal, tehát most végre tényleg jobban élünk, mint négy éve. Sőt mintegy nyolc évre visszatekintve is igaz ez, de a szegényebbeknél csak egészen minimális mértékben. Sokan csak 2016-ban érték el a 2009-es vagy 2010-es szintet.

Ismét felmérést készít a KSH.

Nőtt az átlagos életszínvonal és javult a háztartások jövedelme, de még mindig sokan veszélyeztetettek.

Ha azt halljuk, mennyire fillérekbe került régen egy-egy árucikk vagy szolgáltatás, hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy régen minden jobb volt, könnyebb volt az élet, a megélhetés, pedig nem. A számok azt mutatják, hogy ma nagyjából két és félszer annyi árucikket vagy szolgáltatást tudunk megvenni jövedelmünkből, mint 1960-ban.

Szinte mindenki ismer olyat, aki külföldön él, ha meghallgatjuk őket, kiderül, számos nyomós oka van annak, hogy távoztak. A főbb okok, hogy itt alacsonyak a bérek, az alacsony jövedelműeknek esélyük sincs megtakarítani, előre lépni, a főbb rendszerek, mint a nyugdíj, az oktatás vagy az egészségügy rossz állapotban vannak és javulás nem látszik. (Jegyzet.)

Jelentősen, 4,8 százalékkal nőtt a lakosság jövedelme tavaly a KSH szerint negatív infláció mellett, az általános elégedettség viszont a 2013-as szinten maradt. A kisebb településeken egyre rosszabbul érzik magukat, a nagyobb városokban jobban. Amit megspóroltunk a rezsin, annak egy részét elvitték a különadóztatott hírközléssel kapcsolatos kiadások.

Növekvő bérekről, növekvő kiskereskedelmi forgalomról és csökkenő munkanélküliségről szólnak a jelentések. De ez vajon azt jelenti-e, hogy jobban élünk? Ha igen, akkor mihez képest? Csak a tavalyinál, vagy a sok éves átlagnál? A reálbérek és a fogyasztás hosszú távon nem olyan rózsásak.

Európa középmezőnyében vagyunk az államadósságot tekintve, Ausztria és Németország között, de akkor miért vagyunk sokkal rosszabb helyzetben? Ez a hasonló mértékű adósság azonban valójában sokkal nagyobb terhet jelent, mint a fejlett országoknak. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miközben a közgazdászok azon vitatkoznak, hogy két vagy három millió súlyosan szegény ember él az országban, gyakran felmerül az is, hogy a többgyermekes családok különösen veszélyeztetettek. Mennyibe kerül ma egy, vagy két, három gyermek eltartása Magyarországon? Hogyan viszonyul ez az átlagfizetéshez vagy a létminimumhoz, minimálbérhez?

A lakosság fogyasztási szokásairól, jövedelmi helyzetéről és életkörülményeiről végez országos felmérést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) március 16. és május 15. között.

Évek óta folyik a számháború politikusok és más közszereplők között arról, jó irányba megy-e az ország. Ehhez találtunk egy érdekes adalékot az EU adatbázisában, ami mutatja, hogy a lakosság legalább 70, más számítás szerint 90 százalékának alacsonyabb volt a jövedelme 2013 végén, mint 2009 végén.

A GDP az utóbbi hónapok növekedése ellenére is csak a 2005-ös szint környékén van. De egyre alacsonyabb lakosságszám mellett érjük el ugyanazt, javít-e ez valamit a helyzetünkön? Nő-e attól a lét, ha nőtt a GDP, vagy annak egy főre jutó értéke?

Nem volt egy jó év az idei, hiszen a világ lakóinak fele nem bánja, hogy véget ér a 2012-es év, mert a saját élete és családja szempontjából kedvezőtlen időszaknak minősíti azt. A magyarok háromnegyede utálta az évet.

Euróban számolva négy év alatt a hazai bérek kissé tudtak növekedni, forintban is pár százalékponttal meghaladták az inflációt. A nyugdíjak viszont már csak tizedszázalékpontokkal. Négy év alatt kivétel nélkül mindegyik kelet-európai EU-s országban jobban nőttek a bérek, mint nálunk, és kilenc év alatt is csak Lengyelország maradt le tőlünk egy kicsit.

Kína nemzeti ünnepén érdemes összegezni, hogy hova jutott ez a kontinensnyi ország 1949 óta és miként barátkozott össze a kapitalista piacfelfogás a kommunista ideológiával.

Drasztikusan csökkenne az életszínvonal, megugrana az infláció és a munkanélküliség, ha Görögország kilépne az euróövezetből - figyelmeztetett szerdán Görögország legnagyobb bankja három héttel az újból tartandó parlamenti választások előtt.

Vlagyimir Putyin elnökválasztási győzelme után a piac most elsősorban a moszkvai utca reakciójára és a következő kormány összetételére figyel - vélekedtek hétfői helyzetértékeléseikben londoni felzárkózó térségi elemzők. Kérdés az is, milyen gazdaságpolitikai irányt választ az új-régi orosz elnök.