Tavaly Magyarországon mintegy 4,7 százalékkal emelkedett a reáljövedelem: a háztartások egy főre jutó éves bruttó jövedelme 1,44 millió forint, míg nettó keresetük 1,15 millió forint volt – ez több mint négy és fél százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A munkajövedelmek emelkedtek, arányuk elérte a 69 százalékot - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal „A háztartások életszínvonala, 2015” című kiadványából.
A legszegényebbek keresete 5-6 százalékkal, míg a három és több gyerekes családok jövedelme csaknem 18 százalékkal nőtt – mondta a KSH életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztályának helyettes vezetője.
A legszegényebbek jövedelme nőtt leginkább
Kincses Áron elmondta, a mélyszegénységben élők száma 293 ezerről 185 ezerre csökkent, ezzel arányuk 3 százalékról 1,9-re mérséklődött. A jövedelmi egyenlőtlenségek is csökkentek kis mértékben – Európában Magyarország a közepesnél kicsit kevésbé egyenlőtlen országok közé tartozik.
A kutatás szerint az országban tavaly több mint két és fél millióan voltak fokozottan kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának, ami két százalékpontos csökkenés a tavalyi 28,3 százalékról.
A szegénység kockázata az átlagosnál nagyobb veszélyt jelent a 18 év alatti gyermekek, az alacsony végzettségűek, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma népcsoport esetében is, ezért is kedvező eredmény, hogy legnagyobb mértékű javulás a gyermekszegénység területén következett be – tette hozzá a vezetőhelyettes.
Mi alapján számolunk?
A KSH életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály vezetője elmondta: A hivatal azután döntött a szegénység mérésére használt indikátorok kizárólagos alkalmazásáról, miután a tavaly bemutatott, megújításra vonatkozó javaslatokról szóló egyeztetések nem hoztak eredményt.
Janák Katalin szerint az új mérőszámokra azért sem sikerült konszenzust kialakítani, mert politikai vita alakult ki a létminimum felülvizsgálata körül. A létminimum-számításra vonatkozó sztenderd nemzetközi módszertan egyelőre nem létezik, jelenleg az úgynevezett laekeni indikátorok módszertana az egyetlen elismert eszköz, amit 2005 óta közöl a KSH.
Javul a helyzet
Kincses Áron szerint a kedvező gazdasági környezet miatt össztársadalmi szinten is többet költöttek a magyarok, a kiadások a gazdasági válság előtti szint fölé emelkedtek. Tavaly a háztartások 979 ezer forintos egy főre jutó éves átlagos fogyasztási kiadása csaknem 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A KSH a jövedelmi viszonyok abszolút mutatóin túl a szubjektív jóllétet, az emberek saját életük megítélését is vizsgálta - az eredmények alapján az élettel való elégedettség nem változott az elmúlt évekhez képest. Leginkább a fiatal felnőttek elégedettek, de ez jelentősen csökken az életkor előrehaladtával. A kutatás rámutat, hogy az iskolai végzettség meghatározóan befolyásolja az emberek megítélését és bizalmát.
|
Innentől új időszak jön a kkv-k számára Továbbfejlesztett adatbázissal, új módszertannal osztályozza a kis- és középvállalkozásokat (kkv) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az új módszertan alapján a 2015. évi előzetes adatok szerint... A cikk folytatását ide kattintva olvashatod el >>> |
Lengyelország a legnagyobb aranykészlettel rendelkező tíz állam közé kerül. 
