Továbbfejlesztett adatbázissal, új módszertannal osztályozza a kis- és középvállalkozásokat (kkv) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az új módszertan alapján a 2015. évi előzetes adatok szerint 674 416 volt a kkv-k száma, és 4831 vállalat esett ki a korábbi módszertan alapján ebből a körből - közölte a statisztikai hivatal.
Bővítenek
A kkv-k eddigi, kizárólag létszám-kategóriák alapján történő besorolása mellett mostantól az adminisztratív adatforrások és a KSH saját vállalatcsoport-regisztere felhasználásával a pénzügyi ismérvek és a vállalati kapcsolódások is bekerültek az osztályozási szempontok közé.
Az új módszertan kidolgozásakor a KSH figyelembe vette a létszám-kategóriát, és azon szervezeteket, amelyek foglalkoztatotti létszáma meghaladta a 249-et, a kkv-körből kizárta. A létszámkorlátok figyelésekor azok a vállalkozások kerültek a kategóriába, amelyek árbevétele maximum 50 millió euró, vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a 43 millió eurót. Az új módszertan szerint - a körből kiesett vállalkozások miatt - 142 149-cel kevesebb azoknak a dolgozóknak a száma, akik ebbe a szektorba sorolandók.
A számok sem olyan szépek így
A kkv-k nettó árbevétele 2015-ben 37 909 milliárd forintot tett ki, a korábbi lehatárolás 73,1 százalékát. A vállalatok bruttó hozzáadott értéke 7880 milliárd forint volt tavaly, tehát 2000 milliárd forinttal kevesebb írható a szektor javára, mint a létszámkategóriás osztályozás esetében.
A 250 fő alatti szervezetek esetében a kkv-körbe tartozásnál alapvető kizáró okot jelentett a 25 százalékot meghaladó állami és/vagy önkormányzati tulajdoni hányad. A módszertan nem tekinti továbbá kkv-nak azokat a vállalkozásokat sem, amelyeknél az állam a végső tulajdonos.
A KSH ezen kritériumokat követően vette figyelembe a társaságok adóbevallásában rögzített önbesorolást, amely adattal 2013-tól kezdődően rendelkezik. Azokat, amelyek magukat nem vallották kkv-körbe tartozónak, de a rendelkezésre álló információk szerint potenciálisan kkv-knak minősülnek, tovább vizsgálta a cégbíróságtól származó kapcsolati adatokat felhasználva. Kis- és középvállalkozásnak tekintendők azok a gazdasági szervezetek, amelyek a cégbírósági adatok alapján nem tagjai vállalatcsoportoknak. Jelenleg a külföldi kapcsolattal rendelkező szervezetek sem kerültek a kkv-körbe, az egzakt adatokat szolgáltató adatforrás hiányában.
A KSH az adminisztratív kapcsolati adatok alapján vállalatcsoportokat alakított ki, amelyeknél az egyes vállalkozások létszámát, árbevételét, mérlegfőösszegét, jegyzett tőkéjét és állami/önkormányzati forrásból származó tőkeértékét konszolidálta. Az egymáshoz kapcsolódó (külföldi kapcsolattal nem rendelkező) potenciális kkv-k konszolidált adatainak további vizsgálata alapján megállapította, hogy melyek azok a belföldi vállalatcsoportok, amelyek ezen adataik alapján kkv-nak minősülnek. A nonprofit gazdasági társaságok is bekerültek a körbe - közölték.
Országosan veszélyesnek minősítették a helyzetet az iráni háború miatt. 
