|
| MTI Fotó: Mohai Balázs |
Javult a magyar háztartások jövedelmi helyzete tavaly, az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 3,8 százalékkal, a nettó 4,8 százalékkal emelkedett, ami öt százalékos reáljövedelem emelkedést jelentett – ismertette egy egységes uniós módszertan szerint készült kutatás eredményeit a KSH. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem átlagosan 1 millió 373 ezer forintra, a nettó 1 millió 100 ezer forintra nőtt, miközben a fogyasztói árak 0,2 százalékkal csökkentek.
A fogyasztás is nőtt, az egy főre jutó összes személyes célú kiadás reálértéken 4,4 százalékkal 908 ezer forintra emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, és megközelítette a válság 2008-as kirobbanásakor mért szintet – tudósított az MTI. A három legnagyobb fogyasztási tétel az élelmiszerek és alkoholos italok átlagosan évi 210 ezer forinttal, a lakásfenntartás és háztartási energia 209 ezer, valamint a közlekedés és szállítás 114 ezer forinttal.
Megélhetési szint alatt az átlagjövedelem
A számokból arra lehet következtetni, hogy a lakosság a rezsiköltségből származó megtakarítást az eddig elhalasztott egyéb szükségleteinek kielégítésére költötte. Legjobban a hírközlési kiadások nőttek, fejenként évi 10 ezer forinttal – írják. (Vagyis amit megspóroltunk az energián, annak egy részét visszaszedték tőlünk telefonadón és más távközlési adókon – a szerk.)
|
| (Forrás: KSH) |
Tavaly az átlagos megélhetéshez a magyar háztartások fejenként havi nettó 114 ezer forintot tartottak szükségesnek, míg a nagyon jó megélhetéshez havi 210 ezer forintot jelöltek meg. Ehhez képest az említett évi 1,1 milliós nettó átlagjövedelem havi 91 700 forint volt csak, nem csoda, ha a lakosság lényegében elégedetlen.
Nem vagyunk valami elégedettek
A „szubjektív jóllét vizsgálata” ugyanis megmutatja, hogy az emberek hogyan érzik magukat. Az élettel való elégedettségre adott válaszok átlagértéke 2015-ben – 0–10-es skálán mérve – 6,1 pont volt, ami lényegében megegyezik a 2013. évivel. A fiatal felnőttek körében a legmagasabb, ami a 45–54 éves korcsoportig az életkor előrehaladtával jelentősen csökken.
A nagyobb városokban élők elégedettsége a 2013-ban is magas 6,3 pontos átlagértékről 6,4 pontra változott. A községekben élők esetén ugyanakkor a 2013-ban mért legalacsonyabb átlagérték tovább csökkent, 2015-ben 5,9 pontra.
Veszélyben a gyermekek
A lakosság biztonságérzete viszont nőtt 2013-hoz képest Magyarországon, a válaszadók 74 százaléka számolt be arról, hogy biztonságban érzi magát sötétedés után az utcán, ami a két évvel korábbihoz képest közel 10 százalékpontos javulás.
Tavaly a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 28,2 százalék volt, ami 3,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok a gyermekek és a fiatalkorúak, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma származásúak.
Nem szegény, de közel áll hozzá
Az éves szegénységi küszöb 844 ezer forint volt, a teljes népesség 14,9 százaléka, azaz 1 millió 450 ezer fő élt ennél kevesebb jövedelemből éves szinten. Ez 2013-hoz képest minimális, 0,1 százalékpontos csökkenés, azaz megállt a korábbi évek növekedési trendje.
(Ez is magyarázza a lakosság viszonylagos elégedetlenségét, hiszen az átlagos nettó jövedelem, 1,1 millió forint/év csak 30 százalékkal van a szegénységi küszöb felett. Vagyis akárhogy is csűrjük-csavarjuk, sokan szegények vagy közel állnak hozzá. Erre utalnak azok a felmérések is, amelyek szerint a lakosság nagyobb részének nincsenek érdemleges megtakarításai és bajba kerülnének, ha rendkívüli kiadások lépnének fel – a szerk.)
A KSH szerint mégis jól állunk
A népesség 19,4 százalékát, 1 millió 880 ezer főt érintett a súlyos anyagi depriváció, ami 4,6 százalékpontos csökkenés az előző évhez képest, és 7,1 százalék, 690 ezer fő élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban.
A KSH szerint az uniós tagállamokhoz viszonyítva Magyarország a tartós jövedelmi szegénységi arány tekintetében az átlagnál kedvezőbb helyzetben van, a tartós és relatív jövedelmi szegénységi arány viszonyszáma szerint pedig megközelíti az átlagot.
Hurrá, elértük 2006-ot
Annak a veszélynek, hogy tartósan a szegénységi küszöb alatt ragadnak, leginkább a gyermekeiket egyedül nevelők, a fiatalok, valamint a pályakezdő vagy alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező háztartások vannak kitéve a leginkább.
Nemrég írtunk arról, hogy a KSH egyik idősora szerint 2014-ben rosszabbul éltünk, mint tíz éve, mert a reáljövedelem és a fogyasztás még mindig a 2004-es szint alatt volt. A KSH új ábráján – egy másik módszertannal készült adatsorral – viszont már az látszik, hogy tavaly először meghaladta a nettó reáljövedelem az eddigi rekordévet, a 2006-ost. (Lásd fentebb az első grafikont.)
Stagnáló-csökkenő egyenlőtlenség
A napokban arról is írtunk, hogy a magyarországi jövedelmi egyenlőtlenségek nem különösebben kirívóak. (A legmagasabb jövedelmű és a legalacsonyabb jövedelmű 20 százalék jövedelme között 4,3-szeres a különbség.) A KSH tanulmánya szerint az egyik erre vonatkozó mutató szerint stagnált, egy másik szerint kissé csökkent a jövedelmek közötti különbség. (Lásd a következő ábrát.) Így is az EU átlaga alattiak nálunk az egyenlőtlenségek – ha az adatoknak hinni lehet, mert itt a feketegazdaság, adóelkerülés, offshore nagy torzulásokat okozhat.
|
| (Forrás: KSH) |
