Mennyivel keresnek nálunk jobban vagy rosszabbul a dolgozók, mint más EU-s országokban, és hogyan változott a kép az utóbbi években - erre kerestük a választ az EU statisztikai szervezete és a KSH adatai segítségével. Az Erostat euróra átszámolt nettó béradatai alapján nálunk tavaly évi 6035, azaz havi 503 euró volt a nettó fizetés, amit ha megszorzunk a jelenlegi 283 forint körüli árfolyammal, akkor 142 350 forintot kapunk, kicsit többet, mint a KSH 141 100 forintos adata. (Nem tudjuk, az Eurostat milyen árfolyamokkal számolt, de azt igen, hogy a tagországok szolgáltatják neki az adatokat.)
A huszonnegyedikek vagyunk a huszonkilencből
Ennek alapján Magyarország az euróban számított nettó bér alapján a 24. helyen áll az EU 27 országát, plusz Norvégiát és Svájcot tartalmazó 29 elemű listán. (Az érdekesség kedvéért a táblázatban szerepel Japán, az USA és Törökország is - táblázatunk a cikk végén.) Csupán a kelet-európai EU-tagok egy része, a lengyelek, románok, bolgárok, litvánok, lettek kerestek abszolút értékben kevesebbet, mint a magyar átlagdolgozó.
A szlovákok csak egy kicsivel, a szlovének és a csehek lényegesen többet kerestek, mint a magyarok. Görögországban és Portugáliában több mint másfélszeresét, évi tízezer eurónál többet vittek haza tavaly – már akinek volt munkája –, Spanyolországban vagy Írországban viszont két-háromszorosát. A csúcs Norvégia és Svájc több mint ötszörös fizetésekkel. Persze ott az árszínvonal is más – tegyük hozzá gyorsan az igazság kedvéért.
A nyugdíjak épphogy megőrizték értéküket
Az utóbbi négy évben euróban számolva csak 3,7 százalékkal nőtt a hazai nettó bér, míg a többi térségünkbeli országban 8 és 41 százalék közötti értékkel. Ebben persze több ország esetében benne van a devizaárfolyam-változás hatása is, de a szlovákiai 35 vagy a szlovéniai 17 százalékos bővülést például nem vagy alig érinti. (Szlovénia 2007 januárjában, Szlovákia 2009 januárjában vezette be az eurót.) Nálunk például a forint 23 százalékkal gyengült az MNB adatai szerint, 253-ról 311 forintra ment fel a keresztárfolyam 2011 végéig.
A megugró infláció könnyen elviheti
A számokból ítélve tehát valamivel javultak a bérek és a nyugdíjak a négy évvel korábbi állapothoz képest 2011 végére, de nem sokkal. Azóta évi hat százalék fölé nőtt az infláció, ami könnyen lenullázhatja a reálbér-növekedést. Ráadásul ezek a statisztikák csak az éppen dolgozók helyzetét ábrázolják, nem mérik azt, hogy a munkanélküliség 5,6 százalékról 10,9 százalékra nőtt 2007-ről 2011-re, vagy hogy mennyire emelkedtek a hitelek törlesztőrészletei, vagy hogy töredékére csökkent a munkanélküli segély időtartama és mérséklődött az összege is.
Ha külföldi összehasonlítást csinálunk, akkor az árakhoz viszonyítva is érdemes meg nézni, mit érnek az itteni bérek. Erre az úgynevezett vásárlóerő-paritás szolgál: A statisztikusok ezzel éppen azt nézik meg, hogy az egyes országokban mennyire térnek el egymástól az árak. Ahol éppen 100 lenne a vásárlóerő-paritás, ott éppen az EU-27 országok átlagának felelne meg.
Szerencsére árakban is a sereghajtók között
Ez az érték az EU-ban a bulgáriai 51 százaléktól a dániai 142 százalékig terjed, tehát Bulgáriában az átlagosnak csak fele az árak színvonala, a dánoknál pedig 42 százalékkal az átlag felett van. Magyarország 64 százalékkal a sereghajtók között található, még Lengyelország és Románia múlja alul, mindkettő 60 százalékos értékkel – tette közzé nemrég az Eurostat.
Budapest a román, bolgár, szerb, orosz, ázsiai városok között
Az árszínvonal, bérek, vásárlóerő összehasonlítására hozták létre a Numbeo.com oldalt, ahol a felhasználók által beküldött adatok alapján lehet összehasonlításokat tenni. Az oldal térségünk országaihoz képest nagyon előnytelen helyzetben tünteti fel Magyarországot, általában jóval alacsonyabb vásárlóerővel, mint a többiek. Ám a béradatok nem látszanak mindig megbízhatóaknak, legalábbis nagyon eltérnek az Eurostat adataitól (például Szlovákia, Lengyelország esetében). Feltételezésünk szerint sok felhasználó bruttó bért küldött be nettó bér helyett, a hazai átlagbér-adat viszont 140 000 forint körüli értékkel reális.
Budapest mindenesetre a Numbeo helyivásárlóerő-index (local purchasing power index) 210 várost tartalmazó listáján hátulról a 38. helyen van, román, bolgár, szerb, orosz, latin-amerikai és ázsiai városok között, 37,4-es indexértékkel.
| Egyes országok nettó bérei | |||||
| Ország | Bér | Bér | Bér | Változás | Változás |
| 2011 | 2007 | 2002 | 2011/2007 | 2011/2002 | |
| Norvégia | 35 360,93 | 29 613,57 | 25 838,95 | 19,4% | 36,9% |
| Svájc | 33 334,02 | 24 184,49 | 24 906,80 | 37,8% | 33,8% |
| Luxembourg | 28 016,00 | 25 769,03 | 21 858,13 | 8,7% | 28,2% |
| Svédoszág | 27 319,80 | 24 108,60 | 20 773,49 | 13,3% | 31,5% |
| Belgium | 26 540,91 | 23 744,58 | 21 620,73 | 11,8% | 22,8% |
| Németország | 26 252,91 | 24 180,00 | 21 958,30 | 8,6% | 19,6% |
| Dánia | 25 692,58 | 23 246,45 | 20 355,29 | 10,5% | 26,2% |
| Finnország | 25 385,06 | 22 046,58 | 18 434,38 | 15,1% | 37,7% |
| Ausztria | 25 349,63 | 23 390,35 | 20 008,46 | 8,4% | 26,7% |
| Hollandia | 24 969,61 | 22 847,63 | 20 355,06 | 9,3% | 22,7% |
| Japán | 24 604,68 | 17 472,55 | 24 249,93 | 40,8% | 1,5% |
| Franciaország | 21 926,16 | 19 535,83 | 17 630,81 | 12,2% | 24,4% |
| Egyesült Királyság | 21 354,13 | 26 402,40 | 22 994,59 | -19,1% | -7,1% |
| Olaszország | 19 171,74 | 17 041,62 | 15 064,66 | 12,5% | 27,3% |
| Izland | 18 769,80 | 30 509,29 | 19 194,89 | -38,5% | -2,2% |
| USA | 18 724,73 | 16 265,73 | 19 996,47 | 15,1% | -6,4% |
| Írország | 17 816,51 | 16 917,86 | 13 611,87 | 5,3% | 30,9% |
| Spanyolország | 16 382,09 | 14 309,52 | 12 146,31 | 14,5% | 34,9% |
| Portugália | 10 882,88 | 9 956,32 | 8 242,68 | 9,3% | 32,0% |
| Görögország | 10 110,60 | 10 589,92 | 6 939,91 | -4,5% | 45,7% |
| Szlovénia | 9 908,23 | 8 489,90 | 6 614,09 | 16,7% | 49,8% |
| Málta | 9 651,90 | 8 354,51 | 7 994,62 | 15,5% | 20,7% |
| Cseh Köztársaság | 7 914,69 | 6 094,84 | 4 100,51 | 29,9% | 93,0% |
| Észtország | 6 663,55 | 5 958,10 | 3 285,03 | 11,8% | 102,8% |
| Szlovákia | 6 094,20 | 4 500,94 | 2 628,10 | 35,4% | 131,9% |
| Magyarország | 6 034,92 | 5 819,19 | 4 137,49 | 3,7% | 45,9% |
| Törökország | 5 640,12 | 5 861,79 | 4 456,56 | -3,8% | 26,6% |
| Lengyelország | 5 370,04 | 4 983,34 | 3 830,09 | 7,8% | 40,2% |
| Lettország | 5 095,70 | 4 151,11 | 2 221,12 | 22,8% | 129,4% |
| Litvánia | 4 439,13 | 4 147,50 | 2 285,08 | 7,0% | 94,3% |
| Románia | 3 567,16 | 3 073,49 | 1 403,97 | 16,1% | 154,1% |
| Bulgária | 2 275,63 | 1 612,13 | 974,25 | 41,2% | 133,6% |
| Egyszerű átlag: | 16 581,88 | 15 161,85 | 13 128,52 | 9,4% | 26,3% |
| EUR/HUF árfolyam: | 311,00 | 253,00 | 236,00 | 22,9% | 31,8% |
| Forrás: Eurostat, euróban, éves nettó fizetés. | |||||
| Bulgária, Lettország, Litvánia és Málta esetében 2010-es adatokkal. | |||||
| KSH-adatok, forintban: | |||||
| Nettó bér: | 141 151 | 114 282 | 77 622 | 23,5% | 81,8% |
| Átlagnyugdíj: | 91 292 | 76 293 | 44 446 | 19,7% | 105,4% |
| Infláció: | - | - | - | 19,1% | 57,0% |
Péntek reggeli friss árfolyamok. 
