Rosszabbul élünk, mint négy éve? Nagyon rezeg a léc

Mennyivel keresnek nálunk jobban vagy rosszabbul a dolgozók, mint más EU-s országokban, és hogyan változott a kép az utóbbi években - erre kerestük a választ az EU statisztikai szervezete és a KSH adatai segítségével. Az Erostat euróra átszámolt nettó béradatai alapján nálunk tavaly évi 6035, azaz havi 503 euró volt a nettó fizetés, amit ha megszorzunk a jelenlegi 283 forint körüli árfolyammal, akkor 142 350 forintot kapunk, kicsit többet, mint a KSH 141 100 forintos adata. (Nem tudjuk, az Eurostat milyen árfolyamokkal számolt, de azt igen, hogy a tagországok szolgáltatják neki az adatokat.)

A huszonnegyedikek vagyunk a huszonkilencből

Ennek alapján Magyarország az euróban számított nettó bér alapján a 24. helyen áll az EU 27 országát, plusz Norvégiát és Svájcot tartalmazó 29 elemű listán. (Az érdekesség kedvéért a táblázatban szerepel Japán, az USA és Törökország is - táblázatunk a cikk végén.) Csupán a kelet-európai EU-tagok egy része, a lengyelek, románok, bolgárok, litvánok, lettek kerestek abszolút értékben kevesebbet, mint a magyar átlagdolgozó.

A szlovákok csak egy kicsivel, a szlovének és a csehek lényegesen többet kerestek, mint a magyarok. Görögországban és Portugáliában több mint másfélszeresét, évi tízezer eurónál többet vittek haza tavaly – már akinek volt munkája –, Spanyolországban vagy Írországban viszont két-háromszorosát. A csúcs Norvégia és Svájc több mint ötszörös fizetésekkel. Persze ott az árszínvonal is más – tegyük hozzá gyorsan az igazság kedvéért.

A nyugdíjak épphogy megőrizték értéküket

Az utóbbi négy évben euróban számolva csak 3,7 százalékkal nőtt a hazai nettó bér, míg a többi térségünkbeli országban 8 és 41 százalék közötti értékkel. Ebben persze több ország esetében benne van a devizaárfolyam-változás hatása is, de a szlovákiai 35 vagy a szlovéniai 17 százalékos bővülést például nem vagy alig érinti. (Szlovénia 2007 januárjában, Szlovákia 2009 januárjában vezette be az eurót.) Nálunk például a forint 23 százalékkal gyengült az MNB adatai szerint, 253-ról 311 forintra ment fel a keresztárfolyam 2011 végéig.

A magyar dolgozók többsége azonban a forintban megkeresett összeget forintban is költi el, és az euró eközben nem feltétlenül érdekli (hacsak devizahitele nincsen). A KSH adatai szerint forintban 114 282-ről 141 151-re emelkedett négy év alatt a bér, ami 23,5 százalékkal több. Eközben volt számításaink szerint összesen 19,1 százaléknyi infláció, azaz 4,4 százalékpont körül volt a reálbér-növekedés. A nyugdíjak értéke a statisztika alapján 19,7 százalékkal nőtt (76 293 forintról 91 292-re), itt is volt növekedés reálértékben, de csak minimális.

A megugró infláció könnyen elviheti

A számokból ítélve tehát valamivel javultak a bérek és a nyugdíjak a négy évvel korábbi állapothoz képest 2011 végére, de nem sokkal. Azóta évi hat százalék fölé nőtt az infláció, ami könnyen lenullázhatja a reálbér-növekedést. Ráadásul ezek a statisztikák csak az éppen dolgozók helyzetét ábrázolják, nem mérik azt, hogy a munkanélküliség 5,6 százalékról 10,9 százalékra nőtt 2007-ről 2011-re, vagy hogy mennyire emelkedtek a hitelek törlesztőrészletei, vagy hogy töredékére csökkent a munkanélküli segély időtartama és mérséklődött az összege is.

Ha külföldi összehasonlítást csinálunk, akkor az árakhoz viszonyítva is érdemes meg nézni, mit érnek az itteni bérek. Erre az úgynevezett vásárlóerő-paritás szolgál: A statisztikusok ezzel éppen azt nézik meg, hogy az egyes országokban mennyire térnek el egymástól az árak. Ahol éppen 100 lenne a vásárlóerő-paritás, ott éppen az EU-27 országok átlagának felelne meg.

Szerencsére árakban is a sereghajtók között

Ez az érték az EU-ban a bulgáriai 51 százaléktól a dániai 142 százalékig terjed, tehát Bulgáriában az átlagosnak csak fele az árak színvonala, a dánoknál pedig 42 százalékkal az átlag felett van. Magyarország 64 százalékkal a sereghajtók között található, még Lengyelország és Románia múlja alul, mindkettő 60 százalékos értékkel – tette közzé nemrég az Eurostat.

Az alacsony árak persze nem jelentenek problémát, az nekünk önmagában csak jó, de tekintsünk vissza kicsit a bérekre. A 27 EU-tag átlagbére – 2011-es adat erről még nincs – az Eurostat szerint 2010-ben évi 18 456 euró volt, Magyarországon 5858 euró, az átlag 31,7 százaléka. Vagyis, egyszerűen és tömören: az átlagosnak csak a harmadát keressük, de az átlagosnak a kétharmadát fizetjük meg az árakban. Vásárlóerőnk durván a fele az európai átlagnak, és az nyilván nem vigasz, hogy a bolgárok még rosszabbul állnak.

Budapest a román, bolgár, szerb, orosz, ázsiai városok között

Az árszínvonal, bérek, vásárlóerő összehasonlítására hozták létre a Numbeo.com oldalt, ahol a felhasználók által beküldött adatok alapján lehet összehasonlításokat tenni. Az oldal térségünk országaihoz képest nagyon előnytelen helyzetben tünteti fel Magyarországot, általában jóval alacsonyabb vásárlóerővel, mint a többiek. Ám a béradatok nem látszanak mindig megbízhatóaknak, legalábbis nagyon eltérnek az Eurostat adataitól (például Szlovákia, Lengyelország esetében). Feltételezésünk szerint sok felhasználó bruttó bért küldött be nettó bér helyett, a hazai átlagbér-adat viszont 140 000 forint körüli értékkel reális.

Budapest mindenesetre a Numbeo helyivásárlóerő-index (local purchasing power index) 210 várost tartalmazó listáján hátulról a 38. helyen van, román, bolgár, szerb, orosz, latin-amerikai és ázsiai városok között, 37,4-es indexértékkel.

Egyes országok nettó bérei
Ország	Bér	Bér	Bér	Változás	Változás
	2011	2007	2002	2011/2007	2011/2002
Norvégia	35 360,93	29 613,57	25 838,95	19,4%	36,9%
Svájc	33 334,02	24 184,49	24 906,80	37,8%	33,8%
Luxembourg	28 016,00	25 769,03	21 858,13	8,7%	28,2%
Svédoszág	27 319,80	24 108,60	20 773,49	13,3%	31,5%
Belgium	26 540,91	23 744,58	21 620,73	11,8%	22,8%
Németország	26 252,91	24 180,00	21 958,30	8,6%	19,6%
Dánia	25 692,58	23 246,45	20 355,29	10,5%	26,2%
Finnország	25 385,06	22 046,58	18 434,38	15,1%	37,7%
Ausztria	25 349,63	23 390,35	20 008,46	8,4%	26,7%
Hollandia	24 969,61	22 847,63	20 355,06	9,3%	22,7%
Japán	24 604,68	17 472,55	24 249,93	40,8%	1,5%
Franciaország	21 926,16	19 535,83	17 630,81	12,2%	24,4%
Egyesült Királyság	21 354,13	26 402,40	22 994,59	-19,1%	-7,1%
Olaszország	19 171,74	17 041,62	15 064,66	12,5%	27,3%
Izland	18 769,80	30 509,29	19 194,89	-38,5%	-2,2%
USA	18 724,73	16 265,73	19 996,47	15,1%	-6,4%
Írország	17 816,51	16 917,86	13 611,87	5,3%	30,9%
Spanyolország	16 382,09	14 309,52	12 146,31	14,5%	34,9%
Portugália	10 882,88	9 956,32	8 242,68	9,3%	32,0%
Görögország	10 110,60	10 589,92	6 939,91	-4,5%	45,7%
Szlovénia	9 908,23	8 489,90	6 614,09	16,7%	49,8%
Málta	9 651,90	8 354,51	7 994,62	15,5%	20,7%
Cseh Köztársaság	7 914,69	6 094,84	4 100,51	29,9%	93,0%
Észtország	6 663,55	5 958,10	3 285,03	11,8%	102,8%
Szlovákia	6 094,20	4 500,94	2 628,10	35,4%	131,9%
Magyarország	6 034,92	5 819,19	4 137,49	3,7%	45,9%
Törökország	5 640,12	5 861,79	4 456,56	-3,8%	26,6%
Lengyelország	5 370,04	4 983,34	3 830,09	7,8%	40,2%
Lettország	5 095,70	4 151,11	2 221,12	22,8%	129,4%
Litvánia	4 439,13	4 147,50	2 285,08	7,0%	94,3%
Románia	3 567,16	3 073,49	1 403,97	16,1%	154,1%
Bulgária	2 275,63	1 612,13	974,25	41,2%	133,6%
Egyszerű átlag:	16 581,88	15 161,85	13 128,52	9,4%	26,3%
EUR/HUF árfolyam:	311,00	253,00	236,00	22,9%	31,8%
Forrás: Eurostat, euróban, éves nettó fizetés.
Bulgária, Lettország, Litvánia és Málta esetében 2010-es adatokkal.
KSH-adatok, forintban:
Nettó bér:	141 151	114 282	77 622	23,5%	81,8%
Átlagnyugdíj:	91 292	76 293	44 446	19,7%	105,4%
Infláció:	-	-	-	19,1%	57,0%