Rászorulók a nagykanizsai Bogdán János Cigány Kisebbségi Közösségi Házban (MTI Fotó: Varga György)

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint tavaly 1,887 millió magyart fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés, ez a népesség 19,6 százalékát jelentette - mondta Janák Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője a Háztartások életszínvonaláról szóló kiadvány ismertetésén. Előző évhez képest ez jelentős csökkenés eredménye, hiszen 2016-ban még a magyarok 25,6 százalékát érintette ez a probléma, a statisztika javulása 2012 óta töretlen, hiszen akkor volt a legsúlyosabb a helyzet, a magyarok 34,8 százalékát fenyegette a szegénység és a társadalmi kirekesztődés.

A hivatal tájékoztatása szerint a tavalyi javuláshoz legnagyobb mértékben a súlyos anyagi deprivációban élők arányának és számának csökkenése járult hozzá. A magyarok 10,2 százaléka (974 ezer fő) élt súlyos anyagi deprivációban, a korábbi 14,5 százalék után.

Körében továbbra is a legnagyobb problémát az okozza, hogy a népesség 43 százaléka nem tud megengedni magának egy egyhetes üdülés. Egy évvel ezelőtt 48,2 százalék volt az arányuk.

• Hiteltörlesztéssel, lakással kapcsolatos hátraléka a magyarok 12,8 százalékának van,
• váratlan kiadás a magyarok 33,2 százalékának okoz gondot,
• 17,4 százalékának anyagi okból nincs autója,
• 12,4 százaléka pedig nem tud kétnaponta húsételt fogyasztani,
• 6 százaléknak pedig a lakás fűtése is gondot okoz.

Jövedelmi szegénység a népesség 12,8 százalékát érintette, ez 1,227 ezer főt jelent (2016-ban 13,4 százalék volt érintett). A munkaszegénység pedig 398 ezer embert sújtott tavaly, ez a népesség 4,1 százaléka volt.

Munkanélküliek és a romák a legveszélyeztetettebbek

Janák Katalin szerint szegénység kockázatának fokozottan kitettek a gyermekek és a fiatalok, az egyszülős családok, a roma népesség, valamint az ország elmaradott térségeiben élők.

A gyermekek és a fiatalok körében egyébként jelentősebb javulás következett be egy év alatt. Gyermekes háztartásoknál azonban az átlagosnál magasabb a kitettség, az egyszülős háztartások esetében 40 százalék ez a mutató, többgyermekesek  háztartások esetében azonban még mindig minden negyediket érinti ez a probléma.

A munkanélküliek körében továbbra is nagyon magas, 69,3 százalék a kitettség aránya, ami csak minimális javulás eredménye a korábbi 72,8 százalék után.

A roma népesség körében 67,8 százalékos a kitettség aránya, ami minimális javulás előző évhez képest.

Ugyanannyian élnek mélyszegénységben

2017-ben 119 ezer magyar élt mélyszegénységben, ami a népesség 1,2 százalékát jelentette, ez előző évhez képest lényegében változatlan adat, miközben a korábbi években csökkenés történt - mondta Janák Katalin.

Mélyszegénynek azokat tekinti a statisztikai hivatal, akik egyaránt érintettek a munkaszegénység, a relatív jövedelmi szegénység és a súlyos anyagi depriváció által. Az adat azonban szinte biztosan torzít, hiszen azokat már nem lehet ide besorolni, aki mondjuk munkanélküliből (munkaszegényből) közmunkássá váltak, holott a jövedelmi szegénység és az anyagi javak nélkülözése továbbra is érinti azt.

Nagyot nőtt a háztartások jövedelme

2017-ben a háztartások jövedelmi helyzete tovább javult, az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1,644 millió forint volt, ez 9,3 százalékos növekedés eredménye.

A nettó jövedelem ennél kisebb mértékben, 8,4 százalékkal emelkedett és 1,3 millió forintot tett ki, vagyis havi 108 333 forint.

A jövedelem növekedésével párhuzamosan a háztartások fogyasztása is emelkedett, az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 1,106 millió forint volt; ez 8,2 százalékkal több az előző évinél.

(mfor.hu)