<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p
A GDP az utóbbi hónapok növekedése ellenére is csak a 2005-ös szint környékén van. De egyre alacsonyabb lakosságszám mellett érjük el ugyanazt, javít-e ez valamit a helyzetünkön? Nő-e attól a lét, ha nőtt a GDP, vagy annak egy főre jutó értéke?

A 2013-as GDP, bár nőtt az előző évhez képest – és az utolsó negyedév ígéretesen jó volt –, de még mindig 0,2 százalékkal maradt el a 2005-ös szinttől. (Ezt már korábban megmutattuk.) Ez szomorú, de eszünkbe juthat, hogy közben a lakosság száma viszont csökken, nem lehet, hogy ez is szép eredmény? Ha kevesebben állítják elő ugyanazt, az ugyanis hatékonyabb, szebb, jobb teljesítmény.

Mire jó nekünk a GDP?

Valóban, 2004 végétől 2013 végéig, 9 év alatt kicsivel több, mint kétszázezer fős fogyást mutat a népességstatisztika, ami a lakosság nagyjából két százaléka. Ezt jelzi az egy főre jutó GDP változása is, amely – az Eurostat adatbázisa szerint – tavaly év végén Magyarországon a 2005-ös szint 101,8 százaléka volt. Vagyis az egy főre jutó GDP nem mutat olyan szomorú képet, inkább jelez növekedést, két százalékkal jobb az eredmény, mint a „sima” GDP esetében. (Lásd grafikonunkat.)

 

De gazdagabbá tesz-e bennünket, állampolgárokat az, ha nő az egy főre jutó GDP? Valójában nem. Amint önmagában az sem, ha maga a teljes GDP nő. A kérdés az újraelosztás, az, hogy ebből mennyit kap a nép (a lakosság), azon belül a magasabb és alacsonyabb jövedelmi kategóriák tagjai, a nyugdíjasok, mennyit kap az állam, és mennyit kapnak más gazdasági szereplők (például vállalatok). (Az adóterhek például nőttek, erről itt írtunk.)

Az elosztás a lényeg

A GDP, vagy az annak az egy főre jutó átlaga úgy is nőhet, hogy csak kevesek kezében koncentrálódik a többlet, például a felső tízezernél. Az is lehet, hogy az állam pazarolja el a többletet, a lakosság helyzete pedig romlik. Vagy a vállalatoknál marad, miközben a bérek pedig nem nőnek. Tehát a GDP, még egy főre is, inkább csak az országról mond valamit, de nem az emberek életkörülményeiről. Önmagában sem a GDP, sem annak egy főre jutó értéke nem mond szinte semmit arról, hogy jobban élünk-e, mint korábban.

Ráadásul a nép nem csak fogy, hanem öregszik is, mert sok éve túl kevés a gyerek, ráadásul erős kivándorlás van, ami főleg a fiatalokat érinti. A politikusok, közgazdászok még abban sem tudnak megegyezni, mennyi a valódi, belföldön értéket termelő dolgozó? (És mennyi a közmunkás, a külföldön munkát vállaló.)

Azt sem tudjuk, mennyi a lakosságunk

A KSH a saját módszertana alapján januárban 99 ezer külföldön dolgozó személyt tartott nyilván, miközben a társadalomban százezrekről beszélnek, még kormányoldali politikusok is. (Az adott módszertan alapján a KSH feltehetően jól végzi a dolgát, de úgy látszik, szükség lenne másfajta adatgyűjtésekre is.) Akkor lehet, hogy a lakosság valójában már nincs is 9,9 millió fő, mert százezrek dolgoznak külföldön, akik nagy része már nem is fog hazatérni?

Lehetséges, ebben az esetben az egy főre jutó GDP értéke lehet, hogy valójában még magasabb. De, amint írtuk, ettől még nem fognak megváltozni az életkörülmények, ettől még nem lesz több a fazékban.

A nyugdíjas lesz több, vagy a dolgozó?

(Fotó: 123rf.com)

Az már sokkal inkább probléma, ha az országnak egyre kevesebb a munkaképes korú és jól képzett lakója, miközben egyre több nyugdíjast kell eltartania. Főleg, ha mindeközben nincs érdemi gazdasági növekedés sem, mint az utóbbi években. Ha több a nyugdíjas, de több a munkáskéz is, vagy legalább a dolgozók többet tudnak termelni (a hatékonyság nő), akkor nincs gond. Ha viszont a több nyugdíjasra egyre kevesebb dolgozó jut, az katasztrófához vezethet.

Ugyanígy  önmagában az sem oldja meg a problémákat, ha kevesebb a nyugdíjas, mert még mindig ott marad a kérdés, ki tartja majd el őket és hogyan, ha pedig nyugdíjkorhatár-emelésről lenne szó, akkor az, hogy hol kaphatnak állást. Másrészt a nyugdíjasok tipikusan olyan fogyasztók, akiknek a vásárlásai keresletet generálnak a gazdaságban, szerencsés esetben a helyi mezőgazdaság és ipar termékei között.

Ki egyen?

Ez jelenleg a magyar társadalom egyik alapkérdése, talán a legfontosabb. Nem meglepő, hogy a választási kampányban szó sem esik róla, mert mindenkit érint és húsba vág, viszont nehéz bármit is ígérni vagy eldönteni előre. Nemcsak az a kérdés, hány nyugdíjas lesz és hány dolgozó, hanem az is, hogyan döntenek a politikusok, hogyan oszoljanak meg közöttük a jövedelmek? A dolgozók által fizetendő adók (és járulékok) nőjenek jobban, vagy a nyugdíjak? Ismét az elosztás kérdéséhez érkeztünk.

"Erdős Virág: Na most akkor
mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,
ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen,
ki legeljen penneágyon rozmaringos mellfilét,
ki pecázza kukából a halolajos kiflijét"...
(Forrás: itt, illetve itt.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter: nem szórakozásból működünk együtt Oroszországgal
Privátbankár.hu | 2022. november 26. 12:43
Ukrajna közvetlen szomszédja vagyunk, a háború hatásai ránk nézve azonnaliak és súlyosak, újabb szankciós csomag helyett békét kell teremtenünk - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a France24 csatorna Talking Europe című politikai műsorában.
Makro / Külgazdaság Putyin háborúja alatt megroppan Oroszország - A hét videója
Izsó Márton - Káncz Csaba | 2022. november 26. 11:54
Már csaknem másfélszer annyi orosz katona halt meg Ukrajnában, mint ahány amerikai Vietnámban. Putyin országa nem lett birodalom Ukrajna megtámadásával, sokkal inkább válik egyre inkább Kína vazallusává. Oroszország baklövései és regionális visszaszorulása az 1905-ös orosz-japán háborúhoz hasonlít, amikor Szentpétervár alábecsülte az ellenfelét, és hosszú távra kiható vereséget szenvedett. Káncz Csaba külpolitikai szakértőnk videó-interjúja
Makro / Külgazdaság Azt figyeli a világ, Tajvan hogyan védi meg demokráciáját
Privátbankár.hu | 2022. november 26. 10:44
Önkormányzati választások kezdődtek szombaton Tajvanon, ahol várhatóan még éjfél előtt ismertté válnak az eredmények. A mintegy 19 millió szavazó polgármestereket, megyevezetőket és önkormányzati képviselőket választ.
Makro / Külgazdaság Elon Musk támogatja Ron DeSantis elnökjelöltségét
Privátbankár.hu | 2022. november 26. 09:31
A milliárdos Elon Musk pénteken bejelentette, hogy támogatni fogja Ron DeSantist 2024-ben, ha a floridai kormányzó indul az elnökválasztáson.
Makro / Külgazdaság Kijevbe utazott Novák Katalin, hogy találkozzon Zelenszkijjel
Privátbankár.hu | 2022. november 26. 09:05
Az elmúlt órák fejleményei egy csokorban.
Makro / Külgazdaság Joe Biden a félautomata fegyverek árusításáról: beteg gondolat
Privátbankár.hu | 2022. november 26. 08:42
Az amerikai elnök szerint sokkal szigorúbb fegyvertartási törvényekre lenne szükség az Egyesült Államokban, a félautomata fegyverek árusítása pedig "beteg gondolat".
Makro / Külgazdaság "Abszurd őrület": üzent az ukrán népnek Ferenc pápa
Privátbankár.hu | 2022. november 25. 20:17
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.   
Makro / Külgazdaság Nem látni még az árrobbanás végét
Privátbankár.hu | 2022. november 25. 17:23
Magyarországon a bérből élők jelentős hányada 200 ezer forint alatti jövedelemből gazdálkodik, miközben fizetésünk meghatározó részét a brutális megdráguló élelmiszerre és rezsire költik el. De mikor lélegezhetünk fel, látható-e, mikor tetőzik az infláció? És rákényszerül-e megszorításokra a kormány? Ezekről és üzemanyaghiányról, EU-s pénzekről is beszélgetett lapunk felelős szerkesztője, Székely Sarolta az ATV maiTÉMA című műsorában Csaba Lászlóval, a CEU közgazdász professzorával és Varju Lászlóval, a DK alelnökével, rezsiügyi árnyékminiszterrel.
Makro / Külgazdaság Havi 200 ezer fix munka nélkül: megszavazták az alapjövedelem bevezetését Németországban
Privátbankár.hu | 2022. november 25. 16:53
Átalakítják Németországban a munkanélküliek ellátásának legfontosabb intézményét, az úgynevezett Hartz IV segélyt - döntött a törvényhozás pénteken.
Makro / Külgazdaság Az ukrajnai háború csillagászati költségei
Káncz Csaba | 2022. november 25. 15:41
A költségek – mind anyagi, mind humán erőforrás értelemben – óriásiak Ukrajna számára. Oroszországot pedig középtávon roppantja meg a technológiai beáramlás elmaradása, valamint a cégek és szakemberek elmenekülése. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG