|
| Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. MTI Fotó: Soós Lajos |
Az adóbevételek nagyrészt megalapozottak
Az ÁSZ az adóbevételek 84,4 százalékát megalapozottnak minősítette szemben a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat adóbevételi előirányzatai esetében, ahol ez az arány 51,3 százalék volt. A számvevőszék szerint szinte teljes körűen megalapozottak a társadalombiztosítási alapok ellenőrzött bevételi és kiadási előirányzatai, és ehhez hasonlóan megalapozottak az önkormányzatok támogatását szolgáló előirányzatok is.
Kockázatos felülről nyitott kiadások
Az ÁSZ úgy ítélte meg: a kiadási oldalon elsősorban az jelent kockázatot, hogy az úgynevezett felülről nyitott, azaz évközben túlléphető kiadási előirányzatok együttes összege eléri a kiadási főösszeg 53,3 százalékát (8822,9 milliárd forintot). Ezen belül a külön szabályozás nélkül túlléphető előirányzatok összege eléri a kiadási főösszeg 38,1 százalékát (6301,9 milliárd forintot).
Kockázatot jelent az, hogy a gyógyító megelőző ellátás szakintézeteinek és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak a tervezett kiadásai megfelelő strukturális intézkedések meghozatala esetén biztosítják csak a feladatok zavartalan ellátását.
Honnan húz elő 115 milliárdot a kormány?
A bevételi oldalon az ÁSZ az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek esetében azonosított jelentősebb kockázatot, mivel az úgynevezett "egyéb értékesítési és hasznosítási bevétel" előirányzaton tervezett 115 milliárd forint realizálhatóságát dokumentumokkal az ellenőrzött szerv nem támasztotta alá.
Ezzel kapcsolatban egyébként Varga Mihály korábban elmondta: a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál nem vagy kevéssé használt állami ingatlanok eladásából, a Földművelésügyi Minisztériumnál pedig a 3 vagy 10 hektár alatti földek eladásából számítanak bevételekre.
A tartalék rendben van - de milyen kockázatokat lát a kormány?
Az ÁSZ szerint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 100 milliárd forint összegű előirányzata megfelel a törvényi követelményeknek. Az országvédelmi alap 100 milliárd forintos előirányzata több mint háromszorosa a 2015-ös előirányzatnak. Mértékének megítélését nehezíti, hogy az előterjesztő nem mutatta be, meghatározásánál milyen jellegű és mértékű kockázatokkal számolt.
A költségvetés teljesíthetőségének biztonságát növeli, hogy a fejezeteknél most első ízben képeztek úgynevezett fejezeti stabilitási tartalékot, ezek együttes összege 35,0 milliárd forint.
Az adósságszabályok nagy részének megfelel, aminek nem, azt módosítják
A törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak,
A törvényjavaslat ugyanakkor nem tesz eleget a gazdasági stabilitásról szóló törvényben rögzített, az államadósság növekedése mértékét korlátózó adósságképlet szerinti követelménynek, ami az államadósság összegének csak 0,35 százalékos növekedését engedi meg a törvényjavaslat szerinti 3,3 százalékos növekedési ütemmel szemben.
A kormány ezt úgy hidalja át, hogy módosítja a szabályt, aminek nem tud megfelelni a költségvetés. Szerdán nyújtották be az adósságképletet is módosító javaslatot, itt írtunk róla >>
A lényeg nem néhány millió euró volt. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
