Kedd éjszaka megjelent a Magyar Közlönyben a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet módosítása, azaz a sokat kritizált munkahelyvédelmi bértámogatáshoz kapcsolódó módosítások, amelyekről a szakmai szervezetekkel történő egyeztetés után példás gyorsasággal határozott a kormány. Az életbe léptetés viszont nem ilyen pédás gyorsaságú: valamiért csak a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba a rendelet, tehát jövő hét szerdán, április 29-én. Ezzel gyakorlatilag további egy héttel elodázták a támogatás elérhetőségét rengeteg cég számára, akik kiszorultak a rendszerből az eredeti szabályok szerint.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára egy hétfői sajtótájékoztatón már elárult részleteket arról, hogyan változik a munkahelyvédelmi bértámogatás; ez alapján pontokba szedtük a lényeget, amelyet most a Magyar Közlönyben megjelent is alátámaszt. Korábbi cikkünk továbbra is mérvadó, alább pedig összeszedjük, mi az újdonság a cikkben írtakhoz képest a Közlönyben megjelent rendeletben:
- Az eredeti feltételek szerint a munkaidő csökkentésének mértéke legalább 30 százalék, de legfeljebb 50 százalék lehetett. Ahogy cikkünkben jeleztük, a felső határ most 75 százalékra nőtt - ami új, hogy az alsó határ 15 százalékra csökkent. Így tehát bekerültek a támagathatók körébe azok, akiknek 8-ról 2 órásra rövidült a munkaidejük, és azok is, akiknek csak 1,2 órát húztak a munkaidején, napi 6,8 órásra.
- A támogatás alapja a nettó távolléti díj helyett a rendeletben mindehol a nettó alapbér (van, akinél ez a két összeg eddig is megegyezett, máshol az alapbérből és a pótlékátalányból számítják ki a távolléti díjat)
- Egyéni fejlesztés csak akkor kötelező, ha a rövidített munkaidő az eredeti felénél több; ha viszont kevesebb, akkor csak opció az egyéni fejlesztés.
- Ha a rövidített munkaidő az eredeti felénél több, akkor kell a támogatással együtt a munkabér összegének a támogatás időtartama alatt elérnie az alapbért. Magyarán hiába dolgozik kevesebbet a munkavállaló, ha az eredeti munkaidejének több mint a felét ledolgozza, az alapbére nem fog csökkenni: a különbözet 70 százalékát az állam fizeti ki, a maradék 30-at pedig az egyéni fejlesztési időért cserébe a munkáltató. Ez eddig is így volt, viszont ez a munkáltatói kötelezettség nem áll fenn, ha a munkaidő felénél kevesebbet dolgozik a munkavállaló, és nem állapodnak meg egyéni fejlesztési időben.
- Az ígért adminisztrációs könnyítések megvannak a módosításban; azt viszont továbbra is elvárják, hogy az igényléskor hitelt érdemlő módon támasszák alá a cégek, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.
A támogatás továbbra is 3 hónapra érhető el, a munkahelymegtartó hitelről - amit mindössze 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidővel - még nincs hír az eddig megjelent Közlönyökben.
A támogatás tehát napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lesz; lazítottak a létszámtartási kötelezettségen; könnyebb az igénylés, kevesebbet kell indokolni; a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozókra és a munkaerő-kölcsönző cégekre is kiterjesztették a támogatás hatályát - részletek korábbi cikkünkben.
Közös megegyezéssel szűntetik meg az adásvételt. 
