A kormány által beharangozott gazdaságvédelmi akcióterv legjobban várt intézkedése a bértámogatás volt; a járvány pusztító gazdasági hatásait különböző eszközökkel próbálják enyhíteni az országok, abban azonban gyakorlatilag mindenki egyetért, hogy a lehető legtöbb munkahely megtartása, a munkanélküliség kordában tartása kulcskérdés. Az üzleti folyamatok befagyása, a globális beszállítói láncokban támadt zavarok, az internetre nem, vagy csak részben átcsatornázható gazdasági tevékenységek miatt számos cég kényszerült elbocsátásokra, kényszer-szabadságolásokra - ez a fizetőképes vásárlóerőt csökkentve pedig tovább gerjeszti a negatív spirált az üzleti életben. Miközben nincsenek megbízható becslések arra, hogy mikor kezdődhet meg a gazdasági kilábalás a régiónkban, megfelelő támogatások segítségével számos olyan cég vészelheti át a legnehezebb hónapokat, amely normál gazdasági körülmények között életképes, értékes szereplője a gazdaságnak mind GDP-termelőként, mind munkáltatóként, a jelenlegi helyzetben viszont egyedül halálra van ítélve.
A pozitív nemzetközi példák ugyan bizakodásra adtak okot, a Magyarországon április 10-én a Magyar Közlönyben megjelent bértámogatási rendszer összességében csalódást okozott. Az állam ugyan átvállalja a munkavállalók kieső jövedelmének egy részét a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére, de olyan feltételekkel, amivel rögtön ki is zárta a bajba került munkaadók jelentős részét.
A szakmai kritikák sokrétűek: egyrészt a túlzott bürokráciát, a túl bonyolult adminisztrációt érintik, másrészt pedig azokat a feltételeket, amelyek a jelenlegi helyzetben felelősséggel nem várhatóak el a cégektől. Ilyen például, hogy a programban résztvevő munkáltató nem bocsáthat el el senkit (sőt: vállalnia kell, hogy a kérelem beadásától számítva megőrzi, a folyósítást követően pedig legalább egy hónapig fenntartja dolgozói létszámát - nem világos, mi történik, ha egy munkavállaló maga mond fel, esetleg elhalálozik - a helyére ilyenkor sürgősen fel kell venni valakit, ha valaki meg akar felelni a rendeletnek). Itt írtunk többet a problémákról.
Változik a bértámogatás - mit jelentett be az államtitkár?
A Magyar Közlönyben még nem jelentek meg a pontos feltételek, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára egy hétfői sajtótájékoztatón már elárult részleteket arról, hogyan változik a munkahelyvédelmi bértámogatás. A szakmai szervezetekkel való egyeztetés nem volt hiábavaló: a korábbi kritikák egy részére úgy tűnik, választ ad majd a módosítás.
1. A 3 hónap marad, de kitaláltak egy 9 hónapos megoldást is. Ami nem változik: a támogatási időszak továbbra is három hónap lehet. Ez elég karcsú, de a változásokkal egyidőben bevezetik a munkahelymegtartó hitelt - ezt mindössze 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidővel vehetik igénybe a cégek.
2. Újdonság lehet, hogy a támogatásnál a kérelem benyújtásának napjára vonatkozó alapbért veszik figyelembe. Hivatalos, Közlönyben megjelent rendelet nélkül ez még így kissé homályos - jelenleg a támogatás alapja a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi nettó távolléti díj.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy munkavállaló nettó alapbére 200 ezer forint volt eddig, és a veszélyhelyzet miatt a munkaideje 50 százalékkal csökkent, akkor a kieső munkabér 70 százalékát, azaz 70 ezer forintot garantál részére az állam.
Biztosan nem változik viszont a plafon: a kieső munkabérként a havi nettó távolléti díj összegéből maximum a minimálbér kétszeresének nettó összegét, azaz legfeljebb 214 130 forintot lehet figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az állami támogatás összege fejenként havonta legfeljebb nettó 74 946 forint lehet.
3. A támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lesz - a kieső munkaidő felső határa 75 százalékra nő. Az eredeti feltételek szerint a munkaidő csökkentésének mértéke legalább 30 százalék, de legfeljebb 50 százalék lehetett, miközben a munkaidő átlagosan napi négy óránál nem csökkenhetett kevesebbre azoknál, akik részt akartak venni a bértámogatási programban. Most elég lesz a napi 2 óra munka - bár a kormány által zászlóra tűzött munka alapú társadalom eszméjébe továbbra sem fér bele az, ami mondjuk a német Kurzarbeit rendszerében lehetséges: hogy a dolgozók átmenetileg egyáltalán ne végezzenek semmilyen munkát, azaz teljes (de ideiglenes) leállás esetén is támogatással tartsák meg dolgozóikat a cégek. Úgy tűnik a bejelentésből, hogy a kötelező egyéni fejlesztési idő megmarad, bár pontosan nem tudni, mit értenek ez alatt, mit várnak el, kell-e igazolni valahogy, ki mivel fejlesztette magát.
4. Mégis lehet elbocsátani - de nem a támogatott munkavállalót. Fontos változás, hogy a bevezetőben is említett létszámtartási kötelezettségen is lazít a kormány a bejelentés szerint. A létszámtartási kötelezettség csak a támogatásba bevont munkavállalókra vonatkozik, nem pedig a teljes alkalmazotti állományra - így olyan cég is talpon maradhat, ami a teljes korábbi létszámot ugyan nem tudja (még részmunkaidőben sem) foglalkoztatni, egy szűkített stábbal viszont legalább el tud vegetálni a helyzet normalizálódásáig.
5. Támogatáshoz jutni nem lesz olyan macerás. Az igényléseknél nem kell kifejteni a gazdasági nehézségek okát - ez a legtöbb esetben egyrészt nyilvánvaló, másrészt nem volt világos, ki és milyen szempontok alapján bírálja el ezeket az okokat a döntésnél. Közlöny híján nem tudni, hogy továbbra is kell-e részletezni, miért nemzetgazdasági érdek a munkavállalók megtartása, de remélhetőleg ez is kikerül az igénylésből.
Adminisztrációs könnyítés az is, hogy a munkaszerződések módosítását, a csökkentett munkaidőről és az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodásokat nem kell egyenként megkötni minden munkavállalóval, mivel a munkaszerződések a kormányrendelet erejénél fogva módosulnak. Ez egy mikro- vagy kisvállalkozásnál, néhány munkavállalónál még vállalható teher lehet egyébként, egy nagyobb cégnél viszont több száz munkavállalóval megállapodást kötni, szerződést módosítani komoly macera.
6. Bár nem volt egyértelmű, az ITM már korábban tisztázta egy közleményben, hogy a támogatás nyújtható home office-ban, távmunkában dolgozó munkavégzés esetére - ezt most is megerősítették. Változás, hogy a bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozókra és a munkaerő-kölcsönző cégekre is, valamint az egyesületekre és civil szervezetekre, ha egyébként nem kapnak forrásokat a költségvetésből.
Amíg nem jelent meg a rendelet, minden marad a régiben
Bár az ITM államtitkára azt mondta a változások bemutatásakor, hogy a bértámogatás módosításáról szóló kormányrendelet már hétfőn este megjelenhet, ez cikkünk írásáig, kedd kora délutánig nem történt meg - márpedig ahogy az az első változat kihirdetésekor talált hiányosságoknál is látszik, az ördög a részletekben rejlik. A módosított bértámogatás nem igényelhető addig, amíg a Magyar Közlönyben nem jelenik meg a rendelet és nem lép hatályba. Dicséretes, hogy alig 4 nappal az eredeti rendelet hatályba lépése után a kormány a szakmai szervezetek javaslatainak jó részét figyelembe véve máris érdemi javításokat jelent be, de életbe is kellene léptetni a változásokat - a helyzet nehéz, minden további késlekedés újabb cégek létét sodorhatja veszélybe.
Késlekedésre egyébként akad más példa is: bár már többször elhangzott, hogy mintegy 600 ezer cégnek és szervezetnek elég szeptember 30-ig benyújtani éves beszámolóját valamint bevallani illetve befizetni a társasági adót és a helyi iparűzési adót az eredeti, május 31-i határidő helyett (legutóbb 5 napja beszélt erről Varga Mihály pénzügyminiszter), az erről szóló rendeletek és részletszabályok máig nem jelentek meg a Közlönyben, ami bizonytalanságot szül.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
