7p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A gazdaságvédelmi akcióterv legfontosabb intézkedése lehetett volna a munkahelyvédelmi bértámogatás - és a végén tényleg az is lehet, ha a szakmai szervezetekkel egyeztetett változtatások végre életbe lépnek. Összeszedtük, mi az, amit az ITM államtitkárának bejelentései alapján tudni lehet az új szabályokról - de amíg a Magyar Közlönyben nem jelenik meg a rendelet, biztosan maradnak még kérdőjelek.

A kormány által beharangozott gazdaságvédelmi akcióterv legjobban várt intézkedése a bértámogatás volt; a járvány pusztító gazdasági hatásait különböző eszközökkel próbálják enyhíteni az országok, abban azonban gyakorlatilag mindenki egyetért, hogy a lehető legtöbb munkahely megtartása, a munkanélküliség kordában tartása kulcskérdés. Az üzleti folyamatok befagyása, a globális beszállítói láncokban támadt zavarok, az internetre nem, vagy csak részben átcsatornázható gazdasági tevékenységek miatt számos cég kényszerült elbocsátásokra, kényszer-szabadságolásokra - ez a fizetőképes vásárlóerőt csökkentve pedig tovább gerjeszti a negatív spirált az üzleti életben. Miközben nincsenek megbízható becslések arra, hogy mikor kezdődhet meg a gazdasági kilábalás a régiónkban, megfelelő támogatások segítségével számos olyan cég vészelheti át a legnehezebb hónapokat, amely normál gazdasági körülmények között életképes, értékes szereplője a gazdaságnak mind GDP-termelőként, mind munkáltatóként, a jelenlegi helyzetben viszont egyedül halálra van ítélve.

MTI/Varga GyörgyMTI/Varga György

A pozitív nemzetközi példák ugyan bizakodásra adtak okot, a Magyarországon április 10-én a Magyar Közlönyben megjelent bértámogatási rendszer összességében csalódást okozott. Az állam ugyan átvállalja a munkavállalók kieső jövedelmének egy részét a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére, de olyan feltételekkel, amivel rögtön ki is zárta a bajba került munkaadók jelentős részét.

A szakmai kritikák sokrétűek: egyrészt a túlzott bürokráciát, a túl bonyolult adminisztrációt érintik, másrészt pedig azokat a feltételeket, amelyek a jelenlegi helyzetben felelősséggel nem várhatóak el a cégektől. Ilyen például, hogy a programban résztvevő munkáltató nem bocsáthat el el senkit (sőt: vállalnia kell, hogy a kérelem beadásától számítva megőrzi, a folyósítást követően pedig legalább egy hónapig fenntartja dolgozói létszámát - nem világos, mi történik, ha egy munkavállaló maga mond fel, esetleg elhalálozik - a helyére ilyenkor sürgősen fel kell venni valakit, ha valaki meg akar felelni a rendeletnek). Itt írtunk többet a problémákról.

Változik a bértámogatás - mit jelentett be az államtitkár?

A Magyar Közlönyben még nem jelentek meg a pontos feltételek, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára egy hétfői sajtótájékoztatón már elárult részleteket arról, hogyan változik a munkahelyvédelmi bértámogatás. A szakmai szervezetekkel való egyeztetés nem volt hiábavaló: a korábbi kritikák egy részére úgy tűnik, választ ad majd a módosítás.

1. A 3 hónap marad, de kitaláltak egy 9 hónapos megoldást is. Ami nem változik: a támogatási időszak továbbra is három hónap lehet. Ez elég karcsú, de a változásokkal egyidőben bevezetik a munkahelymegtartó hitelt - ezt mindössze 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidővel vehetik igénybe a cégek.

2. Újdonság lehet, hogy a  támogatásnál a kérelem benyújtásának napjára vonatkozó alapbért veszik figyelembe. Hivatalos, Közlönyben megjelent rendelet nélkül ez még így kissé homályos - jelenleg a támogatás alapja a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi nettó távolléti díj. 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy munkavállaló nettó alapbére 200 ezer forint volt eddig, és a veszélyhelyzet miatt a munkaideje 50 százalékkal csökkent, akkor a kieső munkabér 70 százalékát, azaz 70 ezer forintot garantál részére az állam. 

Biztosan nem változik viszont a plafon: a kieső munkabérként a havi nettó távolléti díj összegéből maximum a minimálbér kétszeresének nettó összegét, azaz legfeljebb 214 130 forintot lehet figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az állami támogatás összege fejenként havonta legfeljebb nettó 74 946 forint lehet. 

3. A támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lesz - a kieső munkaidő felső határa 75 százalékra nő. Az eredeti feltételek szerint a munkaidő csökkentésének mértéke legalább 30 százalék, de legfeljebb 50 százalék lehetett, miközben a munkaidő átlagosan napi négy óránál nem csökkenhetett kevesebbre azoknál, akik részt akartak venni a bértámogatási programban. Most elég lesz a napi 2 óra munka - bár a kormány által zászlóra tűzött munka alapú társadalom eszméjébe továbbra sem fér bele az, ami mondjuk a német Kurzarbeit rendszerében lehetséges: hogy a dolgozók átmenetileg egyáltalán ne végezzenek semmilyen munkát, azaz teljes (de ideiglenes) leállás esetén is támogatással tartsák meg dolgozóikat a cégek. Úgy tűnik a bejelentésből, hogy a kötelező egyéni fejlesztési idő megmarad, bár pontosan nem tudni, mit értenek ez alatt, mit várnak el, kell-e igazolni valahogy, ki mivel fejlesztette magát.

4. Mégis lehet elbocsátani - de nem a támogatott munkavállalót. Fontos változás, hogy a bevezetőben is említett létszámtartási kötelezettségen is lazít a kormány a bejelentés szerint. A létszámtartási kötelezettség csak a támogatásba bevont munkavállalókra vonatkozik, nem pedig a teljes alkalmazotti állományra - így olyan cég is talpon maradhat, ami a teljes korábbi létszámot ugyan nem tudja (még részmunkaidőben sem) foglalkoztatni, egy szűkített stábbal viszont legalább el tud vegetálni a helyzet normalizálódásáig.

5. Támogatáshoz jutni nem lesz olyan macerás. Az igényléseknél nem kell kifejteni a gazdasági nehézségek okát - ez a legtöbb esetben egyrészt nyilvánvaló, másrészt nem volt világos, ki és milyen szempontok alapján bírálja el ezeket az okokat a döntésnél. Közlöny híján nem tudni, hogy továbbra is kell-e részletezni, miért nemzetgazdasági érdek a munkavállalók megtartása, de remélhetőleg ez is kikerül az igénylésből.  

Adminisztrációs könnyítés az is, hogy a munkaszerződések módosítását, a csökkentett munkaidőről és az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodásokat nem kell egyenként megkötni minden munkavállalóval, mivel a munkaszerződések a kormányrendelet erejénél fogva módosulnak. Ez egy mikro- vagy kisvállalkozásnál, néhány munkavállalónál még vállalható teher lehet egyébként, egy nagyobb cégnél viszont több száz munkavállalóval megállapodást kötni, szerződést módosítani komoly macera.

6. Bár nem volt egyértelmű, az ITM már korábban tisztázta egy közleményben, hogy a támogatás nyújtható home office-ban, távmunkában dolgozó munkavégzés esetére - ezt most is megerősítették. Változás, hogy a bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozókra és a munkaerő-kölcsönző cégekre is, valamint az egyesületekre és civil szervezetekre, ha egyébként nem kapnak forrásokat a költségvetésből.

Amíg nem jelent meg a rendelet, minden marad a régiben

Bár az ITM államtitkára azt mondta a változások bemutatásakor, hogy a bértámogatás módosításáról szóló kormányrendelet már hétfőn este megjelenhet, ez cikkünk írásáig, kedd kora délutánig nem történt meg - márpedig ahogy az az első változat kihirdetésekor talált hiányosságoknál is látszik, az ördög a részletekben rejlik. A módosított bértámogatás nem igényelhető addig, amíg a Magyar Közlönyben nem jelenik meg a rendelet és nem lép hatályba. Dicséretes, hogy alig 4 nappal az eredeti rendelet hatályba lépése után a kormány a szakmai szervezetek javaslatainak jó részét figyelembe véve máris érdemi javításokat jelent be, de életbe is kellene léptetni a változásokat - a helyzet nehéz, minden további késlekedés újabb cégek létét sodorhatja veszélybe.

Késlekedésre egyébként akad más példa is: bár már többször elhangzott, hogy mintegy 600 ezer cégnek és szervezetnek elég szeptember 30-ig benyújtani éves beszámolóját valamint bevallani illetve befizetni a társasági adót és a helyi iparűzési adót az eredeti, május 31-i határidő helyett (legutóbb 5 napja beszélt erről Varga Mihály pénzügyminiszter), az erről szóló rendeletek és részletszabályok máig nem jelentek meg a Közlönyben, ami bizonytalanságot szül.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság 80 éve ezen a napon végzetes támadást indított a Harmadik Birodalom
Káncz Csaba | 2021. június 22. 18:39
Noha a Kreml hírszerzői mind Berlinből, mind Tokióból előre jelezték a támadás időpontját, az önfejű szovjet diktátor ezt figyelmen kívül hagyta, annyira bízott szövetségesében. A Barbarossa Hadművelet gyakorlatilag rendszerszintű állam- és népesség-megsemmisítő háború volt. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Német-magyar: kitört a szivárványháború, mégis kivilágítanak stadionokat
Wéber Balázs | 2021. június 22. 16:49
Egyre komolyabb politikai hullámokat vet Németországban a magyar labdarúgó-válogatott müncheni vendégjátéka. A bajor város vezetése szivárványszínekben világította volna ki a meccsnek helyet adó arénát a melegellenesnek tartott magyar pedofiltörvény miatt, az UEFA azonban nemet mondott. Más német stadionok viszont szivárványszínbe fognak borulni, Manuel Neuer német csapatkapitány pedig ezúttal is ilyen színű karszalaggal fut majd ki a gyepre.
Makro / Külgazdaság Matolcsy György: a mai csak egy kamatemelési ciklus kezdete
Csabai Károly | 2021. június 22. 16:41
A jegybankelnök a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón kilátásba helyezte, a mai, 0,3 százalékpontos MNB-alapkamatemelés után további szigorításokra kerülhet sor. Egészen addig, amíg a májusban 5 százalék feletti infláció vissza nem megy a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.
Makro / Külgazdaság Jelentős pénzromlással számol idén még az MNB is
Király Béla | 2021. június 22. 15:46
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az MNB Monetáris Tanácsa hosszú idő után 30 bázispontos kamatemelésről döntött. Mint kiderült, a jegybank szerint az idei évben végig a jegybanki toleranciasáv fölött alakul az infláció, így részben erre reagálva döntöttek a kamatemelés mellett.
Makro / Külgazdaság Korszakos döntést hoztak Matolcsy Györgyék
Privátbankár.hu | 2021. június 22. 14:00
Ahogy azt már hetek óta folyamatosan sulykolták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői, a Monetáris Tanács mai ülésén kamatemelést hajtott végre, szerdától a jegybanki irányadó ráta 0,3 százalékponttal, 0,9 százalékra emelkedik. A közel egy évtizede nem látott szigorító lépés indokait az MNB vezetősége, Matolcsy György elnökkel az élen, a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón ismerteti.
Makro / Külgazdaság Hat évtizedes csúcsra robbant a brit államadósság-ráta
MTI | 2021. június 22. 10:23
Közel 100 százalékos.
Makro / Külgazdaság Közel 10 éve nem látott lépésre készülnek Matolcsy Györgyék
Csabai Károly | 2021. június 22. 05:14
Kamatot utoljára 2011 decemberében emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s most valami egetrengetőnek kellene történnie ahhoz, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén ne vigye feljebb a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot, amit a vártnál tartósabban velünk maradó magasabb infláció leszorítása indokol. Csupán a kamatemelés mértéke a kérdéses. Míg néhány hete még az tűnt valószínűnek, hogy a ráta most 0,15 százalékponttal növekedhet, s esetleg egy hónap múlva ugyanennyivel, nem kizárt, hogy ez egy lépésben megtörténhet, sőt, vannak olyanok a piacon, akik mára már az 1 százalékos bűvös határ elérését vizionálják.
Makro / Külgazdaság 233 háziorvos adta fel a praxisát a járvány alatt
Kormos Olga | 2021. június 21. 18:46
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvános adataiból az derül ki, hogy a járvány ideje alatt 233 háziorvos hagyta ott a praxisát.
Makro / Külgazdaság Kína elleni háború - az admirális forgatókönyve
Káncz Csaba | 2021. június 21. 15:11
Az admirális úgy kalkulál, hogy egy háború esetén az USA elsősorban a légierejére és haditengerészetére támaszkodna, egy szárazföldi háborút kizártnak tart.  A kommunista pártlap szerint az USA nem tervezi Kína katonai megszállását, mivel Peking nukleáris hatalom.   Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Matolcsy György keményen nekiment a kormánynak
Privátbankár.hu | 2021. június 21. 13:21
A jegybankelnök cikkében hibásnak nevezte, hogy az Országgyűlés elfogadta a 2022. évi költségvetést és annak az 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előirányzatát, mivel – ahogy Matolcsy György fogalmaz – feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.
Friss
hírlevél
depositphotos