A kutató-fejlesztők 40 százalékos bértámogatása
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt nemrég a gazdaságvédelmi akcióterv egyik elemeként arról, hogy a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók esetében a következő 3 hónapban 40 százalékos bértámogatást biztosít a kormány. A Magyar Közlönyben péntek hajnalban megjelent rendelet szerint a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. § 15. pontja szerinti kutató-fejlesztőt illetheti meg támogatás - ez alapján kutató-fejlesztő: "az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik".
A rendeletből kiderül, hogy a támogatás legfeljebb három hónapon át jár, legfeljebb havi 318 920 forint összegben.
Ezt akkor kaphatja meg a munkavállaló, ha bruttó munkabére 670 000 forint, vagy ezt meghaladó összeg; ha ennél kevesebbet keres, a támogatás is arányosan kevesebb lesz. A támogatást havonta, utólag folyósítják a munkáltatónak
A munkáltatónak a támogatás igénybevételekor vállalnia kell, hogy nem bocsát el munkavállalókat a támogatás ideje alatt, és a munkavállalót legalább a támogatás időtartamával megegyező időtartamig továbbfoglalkoztatja. Ez idő alatt nem csökkentheti a munkavállaló bérét sem.
A támogatás iránti kérelmet a munkáltató a székhelye vagy telephelye szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújtja be a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül. A támogatás nyújtásáról legkésőbb 2020. december 31-ig hozható döntés.
Csökkentett munkaidős bértámogatás
Palkovics László az akcióterv ismertetésekor arról is beszélt: a rövidített munkaidőre kényszerülő munkavállalók esetében a bérköltség 70 százalékát átvállalja a kormány. Később aztán pontosított a miniszter, nem ennyire nagyvonalú a kormány: annak a bérnek a 70 százalékát támogatja az állam, amelyet a dolgozó nem kap meg, amikor rövidített munkaidőre kényszerül. Pénteken aztán megjelent a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló rendelet is.
Eszerint csökkentett munkaidőnek minősül a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú. (Ettől magyaros egyébként ez a fajta Kurzarbeit: nálunk olyan nincs, mint Németországban, hogy az állam akár akkor is ad bértámogatást, ha a dolgozók átmenetileg egyáltalán nem tudnak dolgozni - itt írtunk bővebben erről.)
A támogatás legfeljebb három hónapra adható.
A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj
általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.
A munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy csökkentett munkaidőben, valamint a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben
állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Ezt az egyéni fejlesztési időt a jogszabály úgy határozza meg: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.
A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújthatja be.
Párizsban pénteken csúcstalálkozót tartottak. 
