Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere szerint a rendeletet nagy várakozás előzte meg, de a részletekből az tűnik ki, hogy a munkavállalók megtartása a támogatás igénybevétele után is jelentős erőforrást igényel a vállalkozásoktól. A magyar bérgarancia – függően az adott egyén bérszintjétől – maximum a munkaadó teljes költségének 10-20 százalékát fedezi - összehasonlítva a külföldi példákkal az látható, hogy több régiós ország magasabb mértékben finanszírozza a leállás, vagy a részmunkaidős foglalkoztatás miatt kieső béreket.
Ország |
Foglalkoztatás jellege |
Foglalkoztatás mértéke |
Bérgarancia intézkedés mértéke |
Időtartam |
Németország |
Leállás miatti, vagy részmunkaidős („Kurzarbeit”) |
Legalább 10% |
60, vagy 67% |
Nincs adat |
Egyesült Királyság |
Leállás miatti |
Nincs elvárás |
80%, maximum 2500 font |
Nincs adat |
Olaszország |
Leállás miatti |
Nincs elvárás |
80%, maximum 1200 EUR |
Nincs adat |
Ausztria |
Részmunkaidős („Kurzarbeit”) |
Legalább 10% |
80-90% |
3 hónap |
Csehország |
Leállás miatti, vagy részmunkaidős |
nincs adat. |
80, illetve 60% |
Nincs adat |
Szlovákia |
Leállás miatti |
Nincs elvárás |
80% |
Nincs adat |
Horvátország |
Leállás miatti |
Nincs elvárás |
4000 kuna (kb. 186 500 Ft) |
Nincs adat |
Románia |
Leállás miatti, bizonyos szektorok |
Nincs elvárás |
75%, maximum az országos átlag 75%-a (kb. 175 000 Ft) |
Rendkívüli állapot idejére |
Szerbia |
KKV szektor |
Nincs elvárás |
Minimálbérnek megfelelő fizetés (kb. 91 400 Ft) |
Nincs adat |
A 6 órás foglalkoztatás kapásból kiesett - és mi minősül nemzetgazdasági érdeknek?
A kormányrendelet alapján a támogatást azon munkavállalók után lehet igénybe venni, akiket csökkentett munkaidőben foglalkoztatnak. A csökkentett munkaidőnek egy normál 8 órás munkaviszonynál háromhavi átlagban legalább 4 órának kell lenni, de nem lehet több, mint az eredeti foglalkoztatás 70%-a. Ez tehát például egy 6 órás foglalkoztatást már eleve kizár a jogosultsági körből.
A támogatás iránti kérelemben kötelezően be kell mutatni a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, valamint a cég által a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedéseket. Ezen kívül azt, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és alátámasztani, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek. A jogszabály erről további részleteket nem tartalmaz, így még számos pontosításra lesz szükség például annak mérlegelésére, hogy mi minősül nemzetgazdasági érdeknek.Értelemszerűen mindenki arra fog hivatkozni, hogy a munkavállaló elküldése utáni helyzet megterhelő lenne mind az egyén, mind a gazdaság számára. A kérdés az, hogy ez elegendő indok lesz-e, vagy csupán a stratégiailag fontosabb cégek/ágazatok számíthatnak majd a kérelem pozitív elbírálására.
Tilos a létszámcsökkentés
A támogatás 3 hónapra nyújtható, viszont nagyon fontos feltétel, hogy a munkaadó köteles a kérelem benyújtásának napján a meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapra. Bagdi Lajos szerint ez a rövid támogatási és munkahely fenntartási időszak csak akkor lesz elegendő, ha a járvány ellaposodik és a gazdasági élet újra visszaáll a normál kerékvágásba.
Mit értünk "egyéni fejlesztési idő" alatt?
Sajátos intézkedés az egyéni fejlesztési idő intézményének bevezetése, amely értelmében a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, viszont ekkor is a munkaadó rendelkezésére kell állnia. Ez mindenki számára egy teljesen új rendelkezés, nem világos, hogy pontosan mit vár el a jogszabályalkotó a cégektől és a magánszemélyektől - esetleg igazolni kell, hogy mit csinált a munkavállaló, ha igen, akkor hogyan? (Ettől magyaros egyébként ez a fajta Kurzarbeit: nálunk olyan nincs, mint Németországban, hogy az állam akár akkor is ad bértámogatást, ha a dolgozók átmenetileg egyáltalán nem tudnak dolgozni - itt írtunk bővebben erről.)
A jogszabályból szintén nem látszik egyértelműen, hogy mikortól lehet benyújtani a kérelmeket a kormányhivatalhoz, bár a jogszabály jövő hét csütörtöktől hatályba lép, ami abból a szempontból is kérdéses, hogy sajnos a legtöbb vállalkozás számára „az idő pénz” és a fennmaradása függhet a támogatás mielőbbi igénylésétől - írja a szakértő.
Lesz ez még jobb is?
Korántsem biztos hogy ez lesz a végső változat - Parragh László , a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról tájékoztatta az mfor.hu-t, hogy a testület vasárnapig juttatja el a kormányhoz a bértámogatáshoz fűzött javaslatait, és tudomása szerint jövő kedden várható újabb, ezúttal már részletekbe menő hivatalos bejelentés az intézkedésről. Mint fogalmazott, egyelőre a váza, a gerince van meg a bértámogatási programnak, de a vállalkozások megnyugtatása miatt minél hamarabb be kellett számolni arról, hogy van terve a kormánynak.