Chikán Attila szerint a nemzetközi összehasonlításban fokozatosan romló magyar versenyképesség javításához alapvető változásokra lenne szükség. Kulcskérdés az oktatás, a képzés színvonalának javítása, az innováció támogatása - mondta a közgazdász professzor a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alapításának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
|
| Chikán Attila |
Mit lehet egy kormányon számon kérni?
Az egyetemi tanár szerint nem lehet egyetlen kormányon sem számon kérni, hogy egy ciklus alatt nem ér el gyökeres változásokat, azt azonban számon kell kérni, hogy be tart-e olyan alapkövetelményeket, mint a stabilitás, a kiszámíthatóság vagy a jogbiztonság.
Magyarország a Világgazdasági Fórum 148 országot érintő globális versenyképességi rangsorában a volt szocialista országok többségéhez hasonlóan veszít pozícióiból, csupán a Bajnai-kormány idején és a második Orbán-kormány első évében javított helyzetén - mondta.
Miért kerülünk egyre hátrébb a rangsorban?
Az okok között szerepelnek olyan hosszútávon ható, öröklött tényezők, mint a korrupció, a paternalista gondolkodás vagy az újraelosztás magas mértéke, szerepet játszanak a globális környezet változásai, és a gazdaságpolitikai döntések is, amelyeknél fontosabbak a rövid távú politikai célok, mint a hosszú távú gazdasági szempontok. Az egyetemi tanár szerint problémát jelent a civil társadalom fejletlensége és az is, hogy a szektor érdekérvényesítő képessége is csekély.
A helyzet megváltoztatásához átfogó koncepcióra, hosszú távú gondolkodásra lenne szükség, az általános érvényű gazdasági és társadalmi összefüggéseket, a reálgazdaság viszonyait pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni - hangsúlyozta Chikán Attila.
A magyar munkatermelékenység nemzetközi összehasonlításban rendkívül gyenge. Ennek oka döntően nem az egyéni teljesítmény, hanem a rossz társadalmi, intézményi struktúra. Képzettségi problémák is vannak, míg a beiskolázási adatok még megfelelőek, minőségi problémák vannak, a vállalkozásokon belüli oktatás rendkívül gyenge – közölte a szakember. A professzor ezért kulcskérdésnek tekint az oktatás, a képzés színvonalának javítását, az innováció támogatását.
Február 1-jétől az ingyenes készpénzfelvétel felső határa 300 ezer forintra nő, összesen ennyit lehet havonta kétszer kivenni az automatákból. 
