3p
Miközben Orbán Viktor Benjamin Netanjahút méltatta Jeruzsálemben, az izraeli parlament elfogadott egy sokat vitatott törvényt. Ez kizárólagos jogot ad a zsidóknak a nemzeti önrendelkezésre, ösztönzi a zsidó telepek fejlesztését, és hivatalosról különleges státusúvá minősíti le az arab nyelvet.
Ultraortodox zsidó férfi az Olajfák hegyén, a háttérben a jeruzsálemi óváros az al-Aksza-mecset kertjében álló Szikladóm (Omar-mecset) arany kupolájával (MTI/EPA/Abir Szultan)

Az izraeli parlament csütörtökön elfogadta a vitatott nemzetállami törvényt, amely alapvetően zsidó államként határozza meg Izraelt. Kimondja, hogy a zsidóknak kizárólagos joguk van a nemzeti önrendelkezésre, és megerősíti, hogy Jeruzsálem Izrael teljes és egységes fővárosa.

A törvény egyúttal a zsidó nyelvet definiálja az állam nyelveként, amelyet ezáltal gyakorlatilag az arab fölé helyez, írja a BBC. Az arabot, amely évtizedekig a zsidó mellett létezett hivatalos nyelvként, "különleges státusúvá” minősíti le. Ugyanakkor továbbra is lehet azt használni az izraeli intézményekben.

Netanjahu: ez egy meghatározó pillanat

A törvény a "zsidó telepeket" nemzeti értéknek nevezi, és kiemeli ezek fejlesztésének fontosságát. A BBC szerint az ugyanakkor nem világos, hogy ebbe beleértik-e a megszállt palesztin területeken lévő telepeket. Ezek a nemzetközi jog értelmében illegálisak.

A 120 fős parlamentben 62-en támogatták az alaptörvénynek számító jogszabályt, 55-en szavaztak ellene, ketten pedig tartózkodtak.

Az izraeli miniszterelnök szerint a szavazás "a cionizmus és Izrael történetének meghatározó pillanata” volt. "122 évvel azután, hogy Herzl Tivadar (a cionizmus atyja) bemutatta vízióját, most meghatároztuk a létünk alapelveit” - mondta Benjamin Netanjahu.

Tiltakoznak az arabok

Az arab képviselők viszont hevesen tiltakoztak. Egyikük fekete zászlót lengetett, egy másik képviselő pedig széttépte a törvényt. "Megrökönyödve és szomorúsággal tudatom a demokrácia halálát” – mondta Ahmed Tibi arab képviselő.

Az izraeli arabok és ellenzéki politikusok korábban azt hangoztatták, hogy a törvény a kisebbségek kárára alárendeli Izrael demokratikus jellegét zsidó karakterének. "A törvény megnyitja az utat a kisebbségek diszkriminációja előtt az élet minden területén" - vélekedett az Izraeli Polgárjogok Szövetsége nevű helyi jogvédő szervezet.

Az észak-izraeli Ma’alot-Tarshihában élő arabok szintén tiltakoztak a döntés ellen. "Szerintem ez egy rasszista törvény, amit egy szélsőjobboldali kormány fogadott el. Ez a kormány szélsőséges törvényeket hoz, és egy apartheid állam magvait veti el” – idézett a brit Guardian egy 71 éves arab orvost.

A lakosság ötöde arab

Izraelben mintegy 1,8 millió arab él, ők teszik ki a 9 milliós lakosság 20 százalékát. A zsidó állam függetlenségi nyilatkozatában teljes és egyenlő jogokat ígért minden állampolgárának. Ezzel szemben az arab kisebbség tagjai arra panaszkodnak, hogy folyamatos hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve az oktatás, az egészségügy és a lakhatás terén, illetve silányabb minőségű állami szolgáltatásokat kapnak.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán és csütörtökön tett látogatást Izraelben Benjamin Netanjahu meghívására.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Közeleg az igazság órája a Tisza-kormány számára
Imre Lőrinc | 2026. október 5. 14:40
Célegyenesbe fordult a 2027-es költségvetési törvényjavaslat kidolgozása, amit legkésőbb október 31-ig kell benyújtania a kabinetnek az Országgyűlés elé. A hétvégi kétnapos, Erdőbényén tartott kormányülésen is központi téma volt a jövő évi büdzsé, ami a nagy nemzetközi hitelminősítők szemében a Tisza-kormány első igazi lakmuszpapírja lehet – erről beszélt Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
Makro / Külgazdaság Ingatlanok, megtakarítások, tartozás: itt vannak az NVVH vezetőinek vagyonnyilatkozatai
Privátbankár.hu | 2026. október 5. 13:21
Unger Anna egy bicskei családi háznak, Tasnády Katalin négy budapesti lakásnak a tulajdonosa.
Makro / Külgazdaság Meglepő, mennyire szeretjük ezt a nyugdíj-megtakarítási formát
Privátbankár.hu | 2026. október 5. 11:59
Nyolc év alatt megduplázódott a nyugdíjbiztosításokra kért adó-visszatérítések száma, és az ezen a megtakarítási módon, illetve az önkéntes pénztárak révén igényelt adójóváírások átlagos összege is lassan felzárkózik a nyugdíj-előtakarékossági számláéhoz.
Makro / Külgazdaság Kisbalta helyett motoros fűrész – de még mindig nagy a lyuk a költségvetésben
Privátbankár.hu | 2026. október 5. 11:49
Az első 9 hónap így 5261,9 milliárd forint mínusz.
Makro / Külgazdaság Új központ nő ki a Nemzeti Oltóanyaggyár helyén
Privátbankár.hu | 2026. október 5. 07:30
Évekig lógott a levegőben a debreceni Nemzeti Oltóanyaggyár megvalósítása. Most kiderült: a Debreceni Egyetem a tettek mezejére lépett. 
Makro / Külgazdaság Megjött a válasz Moszkvából Zelenszkij fenyegetésére
Privátbankár.hu | 2026. október 4. 14:52
Fokozzák a csapásokat a csapások fokozására válaszul.
Makro / Külgazdaság Hétfőtől fontos számokat kapnak Magyar Péterék
Privátbankár.hu | 2026. október 4. 09:28
Infláció, kiskereskedelem, költségvetési hiány, ipari termelés – alapvető mutatókat közölnek a héten.
Makro / Külgazdaság Még drágább lehet a dízele
Privátbankár.hu | 2026. október 3. 14:03
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő prognózisa szerint akár 3-5 forinttal mehet fel a gázolaj literjének az ára a jövő héten.
Makro / Külgazdaság Tanulmányokra fizetett közpénzmilliókat a Szuverenitásvédelmi Hivatal
Privátbankár.hu | 2026. október 2. 17:17
Két ügyvédi iroda összesen több mint 46 milliót kapott tanácsadásra és tanulmányokra.
Makro / Külgazdaság Tízből három magyar dolgozó bruttó 450 ezer forintnál is kevesebbet visz haza
Privátbankár.hu | 2026. október 2. 15:36
Az alsó két-három jövedelmi tizedhez tartozók keresete drámaian alacsony, bruttó egymillió forinttal viszont már csak néhány megyében lehet bekerülni a felső tíz százalék közé. Országosan ez a határ több mint 1 millió 270 ezer forintnál húzódik.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG