|
| Orbán és Netanjahu kézfogása a sajtónyilatkozat után (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd) |
Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu hasonlóan látja a világot, derült ki a magyar és az izraeli kormányfő találkozója utáni sajtótájékoztatón Jeruzsálemben.
Orbán: a biztonság a legfontosabb
A magyar kormányfő szerint azonos a véleményük a biztonság, a terrorizmus elleni harc, a határvédelem, valamint a modern kori antiszemitizmus problémájának kérdésében. Egyetértettek abban is, hogy biztonság a legfontosabb kérdés, és ezt kötelességük megadni polgáraiknak. Hozzátette: Európa szenved a migrációtól és a terrorizmustól, és fel kell lépni ezekkel a jelenségekkel szemben.
Orbán Viktor szerint míg Nyugat-Európában nő, addig Közép-Európában csökken az antiszemitizmus, Magyarországon pedig továbbra is zéró tolerancia van érvényben ezzel szemben. "Büszkék vagyunk", hogy a zsidóságát nyíltan vállaló emberek biztonságban érezhetik magukat Magyarországon, mondta a magyar kormányfő.
Netanjahu: veszélyes az iszlamizmus
Benjámin Netanjahu ezzel párhuzamosan arról beszélt, hogy a radikális iszlám veszélyt jelent a világra, az iszlám világban pedig Irán a legnagyobb ellenség. Kifejtette: a magyar kormány ellenzi az antiszemitizmust, a magyar zsidók pedig félelem nélkül élnek. Az izraeli miniszterelnök úgy véli, hogy a mostani látogatás nagyon fontos lépés a kétoldalú kapcsolatokban, és Orbán Viktor a visegrádi országokat is képviseli.
A magyar kormányfő szerint Magyarország mindig fellép azért, hogy a nemzetközi szervezetek Izraellel szemben fair, kiegyensúlyozott és elfogulatlan módon járjanak el. A nemzetközi fórumokon továbbra is szorosan együttműködünk, fűzte hozzá.
Elemzők szerint az izraeli miniszterelnök gyakorlatilag arra használja fel a magyar kormányt és a V4-eket, hogy megossza az Európai Uniót, és enyhítse a kormányára nehezedő nemzetközi nyomást.
Göbbelshez hasonlítják Orbánt
Az izraeli sajtó egy része már korántsem fogadta ennyire pozitívan a magyar miniszterelnököt. A liberális Haaretz napilap munkatársa, B. Michael véleménycikkében azt írta: nehéz lenyelni, hogy egy olyan politikai vezetőt hívtak meg hivatalos látogatásra, aki „antiszemita, rasszista, iszlamofób, demagóg, provokatőr, hazug és antidemokratikus, ellenzi az emberi jogokat, valamint utálja a jogot és a felvilágosodást.” A szerző szerint Orbán Viktor látogatása szégyen és „történelmi pofátlanság.” A többi közt megemlíti a magyar kormányfő Soros György elleni kampányát, valamint Horthy Miklós dicsőítését.
A cikkíró idéz Orbán Viktor 2017. március 15-i beszédéből, amely szerint Magyarország egy rejtőzködő, nemzetközi, spekuláns ellenséggel szemben harcol, majd hozzáteszi: „Bravó, Orbán Viktor! Josef Göbbels büszke lenne rád.”
Erős szövetség
Enyhébb hangnemben ír a lapot Budapestről tudósító Anshel Pfeffer. A szerző szerint elképesztő párhuzamok vannak a két miniszterelnök között, ezért nem meglepő, hogy erős szövetséget kötöttek az elmúlt évtizedben, és új trükköket tanulnak egymástól.
„Ha szeretnéd megérteni Bibit (Benjamin Netanjahut), csak nézz rá Orbánra. És fordítva” – idézte a lap egy budapesti forrását, aki mindkét ország miniszterelnökeit ismeri. A szerző szerint mindkét vezető hisz abban, hogy kapcsolatuk hosszú és kölcsönösen gyümölcsöző lesz, és mindketten a nyugati politika új, populista hullámának vezérei szeretnének maradni.
Vitatott politikus
Korántsem ennyire kritikus a magyar miniszterelnökkel szemben a Jerusalem Post. A jobbközép lap vitatott politikusnak nevezi Orbán Viktort, akinek látogatása ellen már korábban tiltakoztak izraeli ellenzékiek. A szerző megjegyzi, hogy a magyar miniszterelnök nem találkozik palesztin vezetőkkel, viszont – és ez szokatlan az oda látogató kormányfőktől - ellátogat David Lau askenázi főrabbihoz.
Az újság kiemeli, hogy Orbán Viktort könnyedén választották újra áprilisban, kritikusai ugyanakkor autoriter hatalom kiépítésével vádolják.
Az izraeli parlament egyébként a magyar miniszterelnök látogatása idején fogadta el a számos kritikát kiváltó nemzetállami törvényt.
A Világbank prognózisa szerint a politikai bizonytalanságok és a gyenge gazdasági növekedés miatt a globális nyersanyagárak 2026-ban hatéves mélypontra esnek. 
