Lehangoló képest festett a Központi Statisztikai Hivatal a hazai építőiparról: márciusban a termelés volumene a nyers adatok szerint közel tíz százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Szakértők biztosra veszik, hogy éves szinten is mínuszban lesz az ágazat, csupán az a kérdés, mekkora lesz a visszaesés 2022-höz képest.
Mi lesz a folyamatban lévő lakossági építkezésekkel, felújításokkal? Az állami projektekből már többet is lefújtak, kérdés, szükség lesz-e továbbiak felfüggesztésére? S mennyire fékezi az építőipari keresletet az európai uniós rekorder infláció?
Az első panelbeszélgetésben ezekre a kérdésekre keressük a választ Lázár János építési és közlekedési miniszterrel, Ifj. Chikán Attilával, az Alteo Nyrt. vezérigazgatójával és Takács Ernővel, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnökével.
Nemcsak az egyre magasabb fogyasztóiár-index miatt maradhat fájdalmasan emlékezetes a 2022-es év, hanem az energiaválság okán is. S nagyon úgy tűnik, hogy ez az időszak még nem ért véget. Számos cég és egyéb intézmény megpróbálja túlélni a magas energiaárakat. Némelyek előbbre hozták az energiahatékonyságot célzó beruházásaikat, mások megpróbálták csökkenteni az energiafelhasználásukat. Akadt nem kevés olyan vállalkozás, intézmény, amely kénytelen volt időszakosan vagy véglegesen bezárni, felfüggesztve vagy megszüntetve a tevékenységét.
Mit lehet ebben a helyzetben tenni? Hogyan érdemes fűteni, távhővel vagy hőszivattyúval? Mennyit hoznak a napelemek? Hogyan kell megtervezni egy energetikai korszerűsítést? Milyen elérhető zöld hitelek vannak cégeknek és közületeknek?
Ezek vélhetően sok céget foglalkoztató kérdés, amelyet a második panelbeszélgetésen járunk körbe meghívott vendégeinkkel. Többek között Barta Zsomborral, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) elnökével és Madler Attilával, a CPI Hungary vagyonkezelési igazgatójával.
Menesztett posztjáról Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügügyi tárcát vezette. 
