Peking úgy véli, gazdaságát megilleti a piacgazdasági státusz, miután teljesítette az ehhez szükséges feltételeket, Angela Merkel német kancellár szerint pedig az Európai Bizottság tisztában van a kötelességével, és dolgozik a megoldáson - mondta Li Ko-csiang kínai kormányfő és vendége, Angela Merkel tárgyalásain hétfőn Pekingben. Mindketten kijelentették: nem akarnak kereskedelmi háborút.
Li úgy vélte, az Európai Unión a sor, hogy a 15 évvel ezelőtti, Kína Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) történő belépésekor tett ígéretének hivatalosan eleget tegyen. Egy kereskedelmi háború senkinek nem tenne jót, különösen a jelenlegi lassulással jellemzett gazdasági helyzetben.
| A Kína és Németország közötti kereskedelmi forgalom tavaly 164 milliárd dollárt tett ki, ezzel Kína Németország 4. legnagyobb kereskedelemi partnere, fordítva pedig Németország az 5. helyen áll. |
Merkel jelezte, nem kellene az ezzel kapcsolatos vitát túlságosan érzelmi alapokra terelni. Tavalyi kínai útján már kifejtette, Berlin támogatja a státusz megadását, de Kínának még mindig vannak teendői az ügyben, különösen a közbeszerzések piacának megnyitása terén. Most mindehhez annyit tett hozzá, hogy szakértői szinten további egyeztetésekre van szükség, de meggyőződése, hogy lesz megoldás.
Peking tisztában van azzal, hogy Németország, illetve Merkel szava meghatározó a 28 országot tömörítő európai blokkban. És azért erőlteti a kérdést, mert médiajelentésekből ítélve egyes tagországok és Washington részéről nagy a nyomás arra, hogy Kínának mégse ítéljék meg a kereskedelem akadálymentesítésének számító fontos elismerést. A közelmúltban például a kínai acéltermékek alacsony ára miatt tüntettek Brüsszelben, mert ez az európai acélipart, munkahelyek ezreit veszélyezteti.
A kínai miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette, az egyoldalú kereskedelmi protekcionizmussal nem lehet a kérdést megoldani, Kína nem szánt szándékkal árasztotta el olcsó acéllal a világot, a lépést épp a piaci körülmények váltották ki. Hozzáétette, Peking lépéseket tett a túltermelésből fakadó helyzet kezelésére.
Mindkét oldalnak engednie kell
Merkel megbeszélésein még nagyobb szerepet követelt a német vállalatoknak, kijelentette, Németország nyitott a külföldi befektetők előtt, ugyanazt várja el Kínától is. Kiemelte ugyanakkor, hogy viszonossági alapon utat kell nyitni a bankszektorban a kínai bankoknak a német piacon.
Megjegyezte azt is, szeretné, hogy a külföldi nem kormányzati szervezetek (NGO) működését szabályozó új kínai törvény nem nehezítené e civil szervezetek munkáját az országban.
Li nyilvánosan ismét ígéretet tett arra, hogy tovább nyitják a kínai piacot a külföldi vállalatok előtt, hogy külföldieket a hazai cégekkel egyenlő elbírálás alá veszik, az üzleti eljárások méltányosak és átláthatóak lesznek.
Li és Merkel pénteken jelen voltak a Daimler AG és a kínai BAIC Motor megállapodásának aláírásán. A két járműipari vállalat 4 milliárd jüan (608 millió dollár) értékű beruházást szentesített, amely pekingi székhelyű közös motorgyártásukhoz kapcsolódik.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
