Éles kritikával illette a zaporizzsjai atomerőmű elleni támadásokat az ENSZ nukleáris felügyeletének főigazgatója. Amellett, hogy ennek rakétázása a nemzetközi jogba ütközik, az esetleges radioaktív sugárzás miatt mindkét fél számára veszélyes, így szerinte nem lenne szabad játszani a tűzzel. Az éjszakai robbanássorozat épületeket és berendezéseket rongált meg. Öröm az ürömben, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szerint egyik robbantás sem volt „kritikus” a nukleáris biztonság és védelem szempontjából, továbbá a háttérsugárzás szintje sem nőtt meg. Rafael Grossi azonban azt mondta, hogy bárki is áll a támadások mögött, „azonnal le kell állítani”.

Az egyelőre nem derült ki, melyik fél áll a támadás mögött, ugyanakkor Ukrajna és Oroszország egymást hibáztatja a támadásokért Az atomerőmű ukrán üzemeltetője a Telegramon közölte, hogy orosz erők álltak a szombat esti és vasárnap reggeli „célzott” lövöldözés mögött. A Rosenergoatom orosz atomenergia-üzemeltető korábban Ukrajnát vádolta meg az orosz megszállás alatt álló erőmű bombázásával.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy tévéinterjúban felsorolta, milyen és hány fegyverre van Ukrajnának égetően szüksége. Közlése szerint Ukrajnának további 150-200 harckocsira, körülbelül 300 páncélozott járműre, 100 tüzérségi rendszerre, 50-70 rakéta-sorozatvetőre és 10-15 rakétaelhárító rendszerre van szüksége ahhoz, hogy lezárja maga fölött az eget. Ezen felül megemlítette a 300 kilométeres hatótávolságú amerikai ATACMS rakétákat is. Véleménye szerint ezek a rakéták közelebb hoznák a háború végét, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy megsemmisítse a megszállt területek mélyén található nagy orosz katonai raktárokat. Biztosított egyben afelől, hogy "Ukrajnának nem szükséges katonai célpontokat támadnia Oroszországon belül".

Ukrajna kivizsgálja azokat a felvételeket, amelyek állítólag azt mutatják, hogy katonáik védtelen oroszokat öltek meg. Orosz tisztségviselők pénteken videofelvételekre hivatkozva azt állították, hogy ukrán katonák több mint tíz, foglyul ejtett és földre fektetett, fegyvertelen orosz katonát lőttek főbe szándékosan, és kilátásba helyezték, hogy emiatt nemzetközi szervezetekhez fordulnak. Olha Stefanishyna, Ukrajna miniszterelnök-helyettese azt mondta, hogy „nagyon valószínűtlen”, hogy a videók azt mutatják, amit Oroszország állít.

Az ukrán vezetők is felhoztak egyébként egy friss ügyet, mely során orosz katonák megadást színleltek, majd tüzet nyitottak az ukrán katonákra, ezzel háborús bűncselekményt követek el - jelentette ki Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. "Ebben az esetben az orosz katonák nem tekinthetők hadifoglyoknak, hanem harcoló félnek. A tűz viszonzása nem háborús bűn. Ellenkezőleg, meg kell büntetni azokat, akik a nemzetközi jog nyújtotta védelmet arra akarják felhasználni, hogy gyilkoljanak. Az orosz katonák Ukrajna területén történő halálának egyetlen oka az Oroszoroszági Föderáció bűnös politikája, amely indokolatlan népirtó háborút indított az ukrán nép ellen" - fogalmazott bejegyzésében az emberi jogi biztos.

Az orosz különleges szolgálatok a közeljövőben számos terrortámadást terveznek Fehéroroszország területén lévő létfontosságú infrastrukturális létesítményekben, ember okozta baleseteknek álcázva ezeket, és az egyik fő célpontjuk a fehérorosz asztraveci atomerőmű - közölte vasárnap az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága. A katonai hírszerzés szerint Oroszország "szokásához híven" a terrortámadásokért a NATO-országokat és Ukrajnát készül felelőssé tenni. Az állítólagos elkövetők fehérorosz katonai egyenruhát fognak viselni. A hírszerzés kiemelte, hogy a fehérorosz KDB, a belügyminisztérium és a határőrcsapatok egységeit már fokozott készültségbe helyezték. Kijev szerint ezekkel a terrorcselekményekkel Oroszország fel akarja gyorsítani a fehérorosz hadsereg bevonását az ukrajnai háborúba a maga oldalán.

Az Oroszországgal való tárgyalás „kapituláció” lenne – mondta az ukrán elnök egyik legfontosabb tanácsadója. Mihajlo Podoljak szerint a nyugati kísérletek arra, hogy Ukrajnát Moszkvával való tárgyalásra ösztönözzék, „bizarr” volt, tekintettel Kijev számos jelentős katonai győzelmére. Hozzátette, ez azt jelentené, hogy a területeit visszaszerző országnak kapitulálnia kell a vesztes ország előtt. A megjegyzések azután érkeztek, hogy a közelmúltban megjelent amerikai médiajelentések szerint egyes magas rangú tisztviselők kezdték bátorítani Ukrajnát, hogy fontolja meg a tárgyalásokat.

Andrij Jermak az elnöki hivatal vezetője úgy véli, hogy Ukrajna valószínűleg nem tud a jövő tavaszra véget vetni az Oroszország által kirobbantott háborúnak. Erről egy halifaxi biztonsági fórumon tett felszólalásában beszélt. Hozzátette, hogy ez szerinte inkább hangzik vágyálomnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "ukránok milliói reménykednek abba, hogy ez a háború mielőbb véget ér". Emlékeztetett arra, hogy idén Ukrajna sikereket ért el a csatatéren, felszabadította Herszont és előrenyomult a harkivi régióban. "A háború azonban tovább tart, és nem állok készen arra, hogy megnevezzem a pontos napot és időpontot, hogy mikor győzünk, de ez mindenképpen megtörténik" - szögezte le Jermak. (Forrás: Guardian, MTI)