Az Opus Global Nyrt. közleménye szerint a társaság közvetett, 51 százalékos tulajdonában álló RM International Zrt. az egyik tagvállalata annak a magyar-kínai vegyes konzorciumnak, amely a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését végezheti. A modern logisztikai folyosó magyarországi szakaszára a Magyar Államvasutak (15%) és a Kínai Népköztársaság (85%) által létrehozott, Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. írt ki pályázatot, amelyen a CRE Konzorcium nyerte el a megbízást. A háromtagú konzorciumban a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft. képviseli a kínai állami vasúttársaságot. Az R-Kord Kft., valamint a Mészáros és Mészáros Kft. közös leányvállalataként működő RM International Zrt. pedig az Opus Global Nyrt. érdekeltsége.
Az RM International Zrt. 50 százalék, míg két kínai partnere együttesen további 50 százalékos arányban vesz részt a konzorciumban, melynek megfelelően a felek a vállalási díjból is ebben az arányban részesülhetnek.
A megállapodás értelmében a CRE Konzorcium a Budapest (Soroksár) és Magyarország déli vasúti határállomása (Kelebia) közötti szakaszon tervezheti és építheti meg a közlekedési nagyberuházást. A jelenleg jellemzően egyvágányú, 150 km hosszú vasútvonal teljes egészében felújítandó, állapota helyenként kritikus, utoljára az 1960-as években korszerűsítették. A vonal magyar és szerbiai szakaszának megépítésével három és fél óra alá csökkenthető a jelenlegi nyolcról a Budapest és Belgrád közötti menetidő, ami jelentősen felgyorsítja a Balkánra tartó, illetve onnan érkező forgalmat.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a Budapest – Belgrád vasútvonal a felújítási tervek nyilvánosságra kerülése óta kritikák kereszttüzében áll. A beruházás költségei ugyanis folyamatosan növekednek, miközben annak megtérülése kapcsán rendre felmerülnek kérdőjelek. Az is visszatetszést kelt sokakban, hogy számos szerződést és megállapodást titkosítottak a projekt kapcsán, a most elfogadott törvényben is szerepel, hogy a projekttel összefüggésben megkötött szerződésekben és a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat 10 évre elzárják a nyilvánosság elől.
Megszavazták a Budapest-Belgrád vasútfejlesztést elősegítő törvényt
Egyszerűsödhetnek a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés hatósági jóváhagyási folyamatai, így csökkenhet a projekt tervezési és kivitelezési ideje annak a törvénynek köszönhetően, amelyet 133 igen szavazattal, 58 nem és 3 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. A jogszabály biztosítja, hogy a projekt magyarországi szakaszához szükséges források rendelkezésre álljanak. A kiemelten közérdekű beruházás Budapest-Kelebia közti szakaszát 15 százalékban a magyar fél finanszírozza, 85 százalékban a kínai biztosítja a forrásokat. A hitelt a Kínai Export Import Bank folyósítja, ezen hitelszerződés megkötését teszi lehetővé a törvény. Az Országgyűlés 2016-ban foglalta törvénybe a Magyarország és Kína között aláírt egyezményt a vasútfejlesztésről, a keleti nyitás stratégia részeként. A beruházás által Magyarország a régió elsőszámú logisztikai központjává válhat.
Néhány napja arról számoltunk be, hogy hozzányúl a kormány a Gazdaságvédelmi Alaphoz, és egy kormányhatározattal 82,1 milliárd forintot csoportosít át konkrét célokra az idei költségvetésből. A cél pedig nem más ezúttal, mint a javarészt kínai hitelből megvalósuló Budapest-Belgrád vasútprojekt.
Mint arról mi is beszámoltunk, a kormány a koronavírus-járvány közepette ütötte nyélbe a hitelszerződést. Április 24-én írta alá ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter a kínai Eximbankkal a hitelszerződést. A mintegy 700 milliárd forint beruházási értékű Budapest-Belgrád vasút projektje 80 százalékban kínai hitelből valósul meg, felerészben magyar vállalkozások közreműködésével. A hazai vállalkozó kiléte már tavaly nyáron kiderült, a nyertes cég nem más, mint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő RM International Kft., mely a nyertes konzorciumban 50 százalékban vesz részt.
A járvány okozta gazdasági válság miatt a projekt megvalósulása a kormány szerint fokozottabban indokolt, ennek ugyanis jelentős szerepe lehet a gazdaság újraindításában és munkahelyek teremtésében.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
