Az Európai Unió lakosságának 24,4 százalékát, 122 millió embert fenyegette tavaly a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által pénteken kiadott jelentés szerint.
Az elszegényedés által fenyegettek aránya tavaly kissé csökkent a 2013-as 24,5 és a 2012-es 24,8 százalékhoz képest, de fölötte van a 2008-as 23,8 százaléknak. A "Europe 2020" stratégia egyik célja, hogy tartósan csökkenteni lehessen ezt az arányt.
|
| A társadalomból való kirekesztettség mértéke. Forrás: Eurostat |
Ki számít szegénynek?
Az Eurostat módszertana szerint azt fenyegeti a szegénység, akinek havi jövedelme nem éri el az adott ország medián jövedelmének 60 százalékát, komoly gondot okoz a megfelelő életkörülmények biztosítása (például közüzemi számlák megfizetése, bizonyos tartós fogyasztási cikkek megvásárlása), vagy tartósan problémája van a munkakereséssel.
Nálunk hajszálnyit javult a helyzet
Tavaly a lakosság több mint egyharmadát három uniós tagállamban - Romániában (40,2 százalék), Bulgáriában (40,1 százalék) és Görögországban (36,0 százalék) - fenyegette a szegénység vagy a kirekesztettség. Magyarországon 31,1 százalékra csökkent ez az arány a 2013-as 33,5 százalékról, de továbbra is felette áll a 2008-as 28,2 százaléknak.
A veszélyeztetettek aránya Csehországban (14,8 százalék), Svédországban (16,9 százalék), Hollandiában (17,1 százalék), Finnországban (17,3 százalék) és Dániában (17,8 százalék) volt a legalacsonyabb.
A 2008 és 2014 közötti időszakban 14 uniós tagállamban romlott a helyzet, a legnagyobb mértékben Görögországban (+7,9 százalékpont), Spanyolországban (+4,7 százalékpont), Cipruson (+4,1 százalékpont), Magyarországon (+2,9 százalékpont) és Olaszországban (+2,8 százalékpont). Ez idő alatt a legnagyobb javulást Lengyelország tudta felmutatni, ahol 5,8 százalékponttal, 30,5 százalékról 24,7 százalékra csökkent a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség által fenyegetettek aránya. Lengyelországot Románia (-4,00 százalékpont) és Szlovákia (-2,2 százalékpont) követi.
A statisztika nem teljes. Nem szerepel a 2008-as adatsorban Horvátország, a 2014-esből pedig Horvátország mellett Észtország, Írország, Luxembourg és Nagy-Britannia is hiányzik.
Tavaly a teljes EU-ban a lakosok 17,2 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés, 8,9 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel és 11,1 százalék nem tudott tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Magyarországon ezek a mutatók 14,6 százalékon, 23,9 százalékon és 12,2 százalékon álltak.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
