A KSH gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2011. negyedik negyedévében 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedés hajtóereje elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export volt.
A gazdaság teljesítménye 2011-ben 1,7 százalékkal bővült. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék.
Az elemzői vélemények szerint a tavalyi növekedést egyedül a mezőgazdaság segítette, mezőgazdaság nélkül pedig a magyar gazdaság a lassulás jeleit mutatja. A beruházások kifejezetten alacsony szinten állnak, míg a belső kereslet az adókedvezmények ellenére sem bírt szignifikáns hatást gyakorolni a gazdasági növekedés beindítására.
A kormány 2011-re 1,9 százalékos növekedést valószínűsített, míg a Nemzeti Bank 1,6 százalékot vár a tavalyi évtől. Elemzői vélemények szerint a vártnál jobb harmadik negyedéves 1,4 százalékos növekedés után a negyedik negyedévben lesz látható erőteljesen a gazdaság lassulása, melyet a korábbi hónapok lefelé tartó feldolgozóipari beszerzési menedzser indexe és az ipar teljesítménye is utalt.
Elemzők a negyedik negyedévre 0,7-0,8 százalékos, az egész tavalyi évre 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak. A Capital Economics legutóbbi előrejelzése szerint 2011 utolsó negyedévére 0,8 százalékos visszaesést valószínűsített a harmadik negyedévhez képest. A prognózisok azonban nem voltak helytállóak a negyedik negyedévben a GDP a vártnál sokkal nagyobb mértékben bővült.
A KSH adatai szerint az ipari termelés a második félévben fordult a lassulás irányába, és a 2010-es több mint 10 százalékos növekedéshez képest 2011-ben csupán 5,4 százalékkal bővült. A lassulás hátterében a továbbra is alacsony belső kereslet állt, valamint a külső konjunkturális hatások miatt az ipari export is mérséklődni kezdett.
A GDP 1,4 százalékkal nőtt 2011 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,5 százalék volt a növekedés.
A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény öt negyedéven át tartó csökkenése 2010 első negyedévében megállt, az azóta gyorsuló ütemű növekedés 2011 második negyedévtől enyhülő üteműre fordult. A növekedés súlypontja az ipari termelésről, illetve a külkereskedelmi többletről a mezőgazdaságra került át.
Bóka János számolt be róla. 
