A szektor első féléves eredménye pozitív maradt a végrehajtott jelentős céltartalékképzés ellenére. Az intézményeknek csak kis része válna sérülékennyé még súlyos stressz esetén is - emelte ki. A járvány második hullámának felfutása és az elhúzódó kilábalás miatt további gazdaságtámogató intézkedésekre lehet szükség - jelezte. Hozzátette, hogy a bankrendszer likviditási tartalékai bőségesek, ebben a jegybanki likviditásbővítő intézkedéseknek jelentős hatásuk volt.
Ismertette: a húsz éve kiadott jelentésük szerint a teljes hitelintézeti szektor mérlegfőösszege 2000-ben 9 ezer milliárd forint volt, idén az első félév végén 47 ezer milliárd forintra bővült. A magánszektor betétállománya 4,7 ezer milliárd forintról 20 ezer milliárd forintra, a hitelállománya 3,8 ezer milliárd forintról 16,4 ezer milliárd forintra nőtt az elmúlt húsz évben 2020 első félévének végére. Az időszakban a szektor saját tőkéje 823 milliárd forintról 4,7 ezer milliárd forintra, míg éves adózott eredménye 82 milliárd forintról 304 milliárd forintra bővült. A nominális GDP 3,5-szeresére emelkedett ugyanebben az időszakban, ami azt jelenti, hogy ezek a mérlegtételek a GDP arányában is bővültek - fejtette ki.
Kiemelte: a magyar bankrendszer likviditási- és tőkehelyzete javult az elmúlt fél évben, erősítette az ellenállóképességét még egy hosszabban elhúzódó kilábalással szemben is. A nemzetközi környezetre elhúzódó, és ágazatonként eltérő ütemű kilábalás jellemző (V-alakú helyett K-alakú visszapattanást várnak), emiatt a gazdaságtámogató intézkedések előtérben maradhatnak az MNB szerint. Aláhúzta, hogy a jegybanki, és az állami programok fenntartják a hitelezést, a vállalati hitelezés megtorpanása után a kkv-hitelezés új lendületet vett a harmadik negyedévben, és a lakáshitelpiac is élénkülést mutatott.
A fizetési moratórium átmenetileg támogatást nyújt a banki portfólióminőségben, ugyanakkor emellett nőnek a hitelkockázatok és az előretekintő értékvesztés is. Jelezte azt is, hogy adataik szerint idén a bankok kisebb aránya szigorított a hitelezési feltételeken, mint a 2008-as válság idején, amikor 90 százalék szigorított. A harmadik negyedévben a lakáshitelek iránti kereslet élénkült, a fogyasztási hiteleknél nem volt elmozdulás a korábbi negyedévekhez képest.
A kilábalás szempontjából fontosnak nevezte a bankok hitelezési hajlandósága fennmaradását, és azt, hogy a gazdaság szereplői továbbra is megfelelő finanszírozási forrásokhoz juthassanak, amit a hitelpiaci állami szerepvállalás elősegíthet. Jelezte: 2019 közepe óta állami támogatású az új lakossági hitelek harmada, a babaváró hitelállomány 2020 novemberre közel ezer milliárd forint. A lakossági szegmensben az államilag támogatott babaváró konstrukció és a CSOK, míg a vállalati szegmensben a jegybank Nhp Hajrá! programja, valamint az állami bankok és garanciaintézmények hitel- és garanciaprogramjai nyújtanak támaszt a hitelpiacnak.
Ezeknek és a fizetési moratórium támogató hatásának köszönhetően a hitelállomány éves növekedési üteme ia harmadik negyedévben a vállalati szegmensben 8 százalékot, a háztartásiban pedig 16 százalékot ért el. (Ez a moratórium hatást kiszűrve 11,6 százalékos, a babaváró hitelek hatásaitól megszűrten pedig 5,6 százalék lenne) Közölte: idén a vállalati hitelek állománya 6-9 százalékkal, a háztartási hitelállomány pedig 8-12 százalékkal bővülhet. Várakozásuk szerint az éves vállalati hiteldinamika jövőre 4 százalék felett, míg a háztartási dinamika 5 százalék felett alakulhat, és két éven belül mindkét szegmensben visszatérhet a hitelállomány kétszámjegyű bővülése is. A banki hitelezési hajlandóság növekedését, és ezáltal a vállalati hitelállomány bővülését a kockázatmegosztást segítő állami garanciaprogramok jelentős kiterjesztése is támogathatná a következő időszakban - mondta.
Közölte: a bankok vállalati hitelállományának 15-20 százaléka kapcsolódik kiemelten kockázatos, moratóriumban lévő cégekhez. A hitellel rendelkező háztartásoknak pedig jövedelmi helyzet, munkaerőpiaci státusz változása, illetve a moratóriumban való részvétel alapján az 5-10 százaléka tekinthető sérülékenynek. A kormány 2021 januárjától célzottan meghosszabbítja a fizetési moratóriumot, segítve a sérülékennyé vált adósokat likviditási helyzetük kezelésében, így 2021 első felében nem várható a késedelmes hitelek arányának jelentős megugrása.
Arra is kitérte, hogy a gyenge profitabilitás jelentős kihívás elé állíthatja a bankokat. A bankrendszer 2020 első félévében a kockázati költségek növekedése ellenére pozitív, ám a korábbi éveknél jóval alacsonyabb adózott eredményt ért el. Fábián Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója kérdésre előremutatónak nevezte a pénzügyminiszter által bejelentett hatpontos pénzügyi intézkedéscsomagot a hitelezés fenntartása szempontjából, jelentős és azonnali segítséget nyújtanak a hitelezéshez. Az NHP-keret megduplázásának 2021 második-harmadik egyedévében lehet jelentős hatása - mondta.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
