Mint arról beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a kamatszinteket. Ennek értelmében a jegybanki alapkamat 0,6 százalékon, az egynapos betéti kamat -0,05 százalékon, az egyhetes betéti és az egynapos fedezett hitel kamata 1,85 százalékon maradt.
A kamatdöntés ismertetése után kiadott közlemény talán legérdekesebb üzenete, hogy a Növekedési Hitelprogram Hajrá kihasználtsága már november közepén meghaladta az MNB által csak 2020 végére előirányzott 1000 milliárd forintos célt, ezért a keretösszeget további 1000 milliárddal megemelték.
Közleményében a tanács azt is egyértelművé tette, hogy továbbra is az egyhetes betéteket tartja a legrugalmasabb eszköznek arra, hogy fő célját, a középtávon 3 százalékos inflációt teljesítse. A múlt héten változatlanul, 0,75 százalékos kamatszint mellett az összes benyújott ajánlatot elfogadta az MNB, összesen 2 798 milliárd forint értékben. Az Equilor Befektetési Zrt. várakozása szerint amíg a forint a 375-380-as tartomány alatt mozog az euróval szemben, nem fog kamatemeléssel beavatkozni a jegybank.
A jegybank továbbra is heti 40 milliárd forint értékben vásárol hosszú lejáratú államkötvényeket - derül ki a közleményből -, mely szándékát csak erősíti, hogy a nemzetközi befektetői hangulat javulásával párhuzamosan lefelé tolódtak a hazai hozamszintek. November 3-án kevesebb volt a benyújtott ajánlat, így akkor csak 20 milliárd forintért vettek kötvényt, majd 10-én és a mai aukción ismét 40 milliárdért. A program célja a hozamgörbe laposítása, illetve az államadósság lejárati szerkezetének hosszítása. A mai ülésen a jegybank az állampapír-vásárlási programot felülvizsgálta és azt sikeresnek minősítette. A következő technikai felülvizsgálatot 2 ezer milliárd forintos állománynál fogják végrehajtani.
Az októberben 3 százalékosra mérséklődött éves inflációval és 3,2 százalékra csökkent indirekt adóktól szűrt maginflációval - ez utóbbit veszi figyelembe kamatdöntéseinél a jegybank - a Monetáris Tanács ezúttal nem tett érdemi megállapítást. Mint közleményében írta, "az inflációs alapfolyamatok alakulását továbbra is a keresleti-kínálati súrlódások áremelő és a gyenge kereslet várhatóan egyre szélesebb körben kibontakozó dezinflációs hatásainak eredője határozza meg. A koronavírus-járvány következtében az árazási döntések nagyobb változékonysága és a szokásostól eltérő szezonális mintázata a következő negyedévekben is jellemző marad."
A Monetáris Tanács közleményét a devizapiacok semlegesként értékelték. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a forint gyakorlatilag ugyanott áll jelenleg, mint a kamatdöntés délután 2 órai ismertetését megelőzően: valamivel közelebb a 362-es szinthez. Bár ez csaknem 3 egységgel magasabb a reggeli jegyzésénél, mint azt már korábbi cikkünkben szintén megírtuk, a hazai fizetőeszköz gyengülése annak a következménye, hogy Orbán Viktor bejelentette, megvétózza az uniós büdzsét és a helyreállítási alapot. A vétó lehetséges hatásairól ebben a cikkünkben írtunk.
Nem mindegy e két fogalom. 
